A január-májusi időszakban továbbra is az elmúlt hónapok folyamatai jellemezték az államháztartást, ahol az uniós támogatások megelőlegezése és a meghozott kormányzati intézkedések nyomán növekvő adóbevételek emelhetőek ki. 2018-ra a kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 4 százalékos gazdasági bővülés mellett - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) a Privátbankár.hu-val a legfrissebb államháztartási adatokat.
1100 milliárd felett a hiány
Az államháztartás központi alrendszer több mint 1187 milliárd forint hiány mutatott az év első öt hónapjában. A központi költségvetés hiánya 1243,2 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 1,2 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 56,9 milliárd forintos többletet értek el. Májusban mintegy 106 milliárdos hiány mutatkozott a központi alrendszer esetén ami hasonló az egy évvel ezelőtti adatokhoz.
A PM szerint az uniós kifizetések májusra elérték a 993 milliárd forintot, ami a tavalyi első öt hónap összegének mintegy dupláját jelenti, míg bevételi oldalon 63,9 milliárd forintot számolt el a költségvetés. Felfutóban vannak a hazai forrásból megvalósuló Modern Városok Program és az Egészséges Budapest Program beruházásai, valamint az egyes kiemelt közútépítési, illetve közúthálózat fenntartását célzó projektek is.
AZ idei első öt hónapban az általános forgalmi adóból 62 milliárd forinttal, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek 107,2 milliárd forinttal emelkedtek éves összehasonlításban. A biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok csaknem 121 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbi időszak teljesülését - a szaktárca szerint ez azonban nem adóemelés eredménye, hanem a növekvő foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhető.
|
Felülvizsgálták – mégis összejöhet Orbánék impozáns terve? A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedő GDP, keresetek és fogyasztás alapján a GKI 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését. A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul. Részletek >>> |
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
