|
| Fotó: EPA / Justin Lane |
Trump hajlandó találkozni Robert Mueller különleges ügyésszel, és eskü alatt válaszolna a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt, vélelmezett orosz beavatkozást vizsgáló különbizottság vezetőjének a kérdéseire. Ezt maga az elnök mondta szerdán a washingtoni Fehér Házban várakozó újságíróknak.
Mueller az FBI félrevezetése és más bűncselekmények miatt helyezte vád alá Trump több volt emberét, akikkel kapcsolatban az orosz titkosszolgálat és Szergej Kislyak nagykövethez fűződő kapcsolataik tartalmát vizsgálják. Trump számára külön kellemetlen, hogy már a korábban kirúgott stratégiai tanácsadója, Steve Bannon is együttműködik a nyomozással.
Örvényben a Fehér Ház
A feszültséget a Fehér Házban tehát le kell vezetni. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter kitűnő időzítéssel kijelentette, hogy Kína a szabad-kereskedelem kérdésében vizet prédikál és bort iszik, kiváló protekcionista politikát folytatva, miközben Kína és az EU is túl magas vámokkal védi piacait, ennek pedig meg kell változnia.
|
| Káncz Csaba |
Az USA szándéka összesítve: szektorális védővámok, a kereskedelmi egyezmények újratárgyalása, valamint a korábbinál kedvezőbb adópolitika, amelyek célja a globális kereskedelmi mérleg Amerika felé billentése.
Valóban, csodával határos módon az amerikai-kínai kétoldalú kapcsolatok túlélték Trump első elnöki évét túl sok meglepetés nélkül. De a második év kezdetén már súlyos viharfelhők gyülekeznek a politikai kapcsolatok felett is.
Január 9-én a képviselőház olyan törvényt szavazott meg Tajvannal kapcsolatban, amely „ösztönzi” amerikai és tajvani hivatalnokok látogatásait „minden szinten” – beleértve a külügy- és védelmi minisztériumot is.
A törvény azt is javasolja, hogy az Egyesült Államok „hívja meg” Tajvant közös hadgyakorlatokra, és megfontolásra ajánlja az amerikai és tajvani haditengerészet látogatásait egymás kikötőiben. Ez természetesen egy nagy vörös posztó Peking szemében.
A Nixon-kiegyezés mehet a kukába
De stratégiai szinten is komoly bajok vannak. Az egy hete nyilvánosságra hozott amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia https://www.defense.gov/News/Article/Article/1419045/dod-official-national-defense-strategy-will-rebuild-dominance-enhance-deterrence/ Pekinget és Moszkvát nevezi meg a legnagyobb veszélynek. 2001 óta először fordul elő, hogy ezen anyag nem a terrorizmust nevezi meg elsőrangú fenyegetésnek.
Trump és Hszi kínai elnök múlt héten telefonon beszéltek //www.breitbart.com/big-government/2018/01/16/donald-trump-phones-chinese-president-xi-complain-trade-deficit/ egymással és az amerikai fél újra panaszkodott a folyamatosan növekvő kereskedelmi deficitjével kapcsolatban. Washington és Peking kapcsolatát Nixon elnök 1972-es történelmi látogatása óta a pragmatizmus jellemezte. Trump most végül beválthatja a kampányban többször tett fenyegetését és konfrontációs kurzusra állítja a két ország kapcsolatát.
Káncz Csaba jegyzete
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
