További magyarázatokat várnak
Pia Ahrenkilde Hansen az EB szóvivője elmondta, a feltételek közé tartozik azon további tisztázó információk megadása, amelyeket a bizottság a jegybankra vonatkozó szabályozással kapcsolatban szerdai bejelentése szerint kért a magyar hatóságoktól, továbbá a bizottság korábbi kérdéseire adott válaszokban szereplő vállalások "tettekre fordítása". A szóvivő azt mondta: "Jogi szövegekre van szükség, menetrendre van szükség az érintett szabályozások hatályba lépéséhez, és további magyarázatra van szükség a jegybankelnök javadalmazását illetően is.” Jelezte, azt is fontosnak tartják, hogy ezekről a kérdésekről az Európai Központi Bankkal is konzultáljanak. Ahrenkilde Hansen azt is mondta, hogy nincs viszont összefüggés a kötelezettségszegési eljárások és a Magyarország ellen túlzott államháztartási deficit miatt folyó eljárás között. A szóvivő emlékeztetett, hogy a nemzeti bank függetlensége a bizottság legfontosabb aggodalmai közé tartozott.
|
A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány szerdán jóváhagyta, és még a nap folyamán megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak - tudatta közös közleményben Szijjártó Péter és Giró-Szász András. Nem világos azonban, mit ért 90 százalék alatt a kormányzati kommunikáció. A ma napirendre tűzött, eddig is gyorsított eljárásban tárgyalt három eljárásból kettőt új szakaszba léptetnek, az MNB-törvénnyel kapcsolatos eljárást pedig egyelőre jegelik. Ezenkívül az EB több ügyben információkat kért még Budapesttől, melyekkel kapcsolatban aggályai vannak, de kötelezettségszegési eljárást nem indított. Részletek>> |
Az Európai Bizottság januárban indított három kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, ezek egyike éppen a jegybanki szabályozásra vonatkozott. E témában az első fázisban feltett kérdésekre adott válaszokat a bizottság feltételesen elfogadta, és egyelőre nem döntött az eljárás folytatásáról, de leállításáról sem. A testület egyebek között megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a jegybank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad "néhány kulcsfontosságú aggályra". Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia.
Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök a közlemény szerint maga is üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a nemzeti bankra vonatkozó jogi szabályozást. Rehn azt mondta: "Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást.”
A közlemény szerint a bizottság azt is kéri a kormánytól: hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy rendszeresen sajtóközleményeket bocsát ki, amelyekben a nemzeti bank monetáris politikai döntéseit bírálja. A bizottság emellett továbbra sincs teljesen meggyőződve arról, hogy a jegybankelnök javadalmazására vonatkozó szabályozás nem szolgálhat nyomásgyakorlás eszközéül, ami szintén sértené a függetlenség követelményét. Ezért a testület ezzel kapcsolatban is további felvilágosítást tart szükségesnek.
Megint egy hónapunk van
Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében - folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az EB szóvivője azt mondta: a testület tovább dolgozik Magyarországgal közösen azon, hogy a magyar szabályozás teljes összhangban legyen az uniós joggal. Azt is mondta, hogy nincs okuk azt feltételezni, hogy a most induló második szakaszban a magyar válaszok - az elsőhöz hasonlóan - ne érkeznének majd meg időben. A testület ezúttal ismét egy hónapos határidőt határozott meg a válaszokra.
Nem mi vagyunk az egyetlenek
Ahrenkilde Hansen megerősítette azt is: reményeik szerint minden probléma rendeződik még az előtt, hogy az eljárások harmadik szakaszába kellene lépniük, azaz a brüsszeli bizottság az Európai Bírósághoz fordulna. Az uniós tapasztalat szerint a kötelezettségszegési eljárások 95 százalékában még ez előtt megoldás születik - emlékeztetett. Megismételte azt is, hogy a jogsértési procedúra nem számít ritkaságnak az EU-ban, hiszen a 27 tagország ellen összesen ezer körüli ilyen eljárás zajlik folyamatosan. Egy kérdésre válaszolva a bizottsági szóvivő megerősítette, hogy a testület foglalkozott a magyar médiaszabályozás ügyével is, amellyel kapcsolatban - a kötelezettségszegési eljárásokkal párhuzamosan - szintén folytatódott a levélváltás a két fél között. Mint mondta azonban, e területen a szerdai áttekintés után nem tud újabb érdemi fejleményről beszámolni.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
