Út az államcsőd felé: elhúzódó török politikai válság, ütésváltás Washingtonnal

Forrás: Fidelity

A török kormánypárt beadványa alapján a választási bizottság hétfőn megsemmisítette az isztambuli választási eredményt, amely a török ellenzék szerint árulás, Erdogan szerint viszont „komoly korrupció” történt és a „tolvajokat” az igazságszolgáltatás kezére kell adni. Isztambult az ellenzék a március 31-i helyhatósági választáson mindössze 25 ezer szavazattal, az összel leadott szavazat 0.3 százalékával nyerte meg. Erdogan uralma alatt az ellenzék eddig soha nem érte el a szavazatok újraszámlálását, holott a 2017-es, új alkotmányról szóló népszavazásánál több, mint egy millió (!) nem szabályszerűen lepecsételt választási szelvény tűnt fel.

A líra vesszőfutása

A pénzpiacok úgy értelmezték a választási bizottság lépését, hogy azzal Erdogan egy újabb demokratikus intézmény önállóságát ásta alá, miközben a recesszióba süllyedt gazdaság elhúzódó politikai bizonytalansággal szembesül és a lírát ezért az elmúlt két napban sorra küldték újabb és újabb mélypontokra. Összességében a török deviza az elmúlt 12 hónap során már értékének harmadát vesztette el a kemény devizákkal szemben, ezzel az argentin peso után a világ második legrosszabbul teljesítő deviza címét nyerte el. Erdogan autokrata – többek között a török jegybank önállóságát megkérdejelező – vonalvezetésének eredményeképpen mára az infláció közel 20 százalékos (az élelmiszer infláció közel 30 százalékos!), a munkanélküliség pedig 15 százalékos. Ez alaposan aláásta az elnök tekintélyét és felmerül a kérdés, mit lép akkor, ha az ellenzék a megismételt választáson is megveri a kormánypártot Isztambulban.

Az EU diplomáciai főnöke (Federica Mogherini), a német külügyminiszter és a francia kormány egyöntetűen a demokratikus elvek betartására szólította föl az öntörvényű török elnököt. Erdogan nem véletlenül próbálja aláásni az ellenzék sikerét a 15 millió lakosú Isztambulban, hiszen a város termeli a török GDP csaknem harmadát. Ráadásul a metropolisz költségvetésének pénzügyi csecsein élősködik számos iszlamista szervezet (Ensar Foundation, Turkey Youth and Education Foundation), amelyek ellenzéki győzelem esetén búcsút mondhatnának a szélsőséget terjesztő tevékenységüknek.

Hátat fordítanak a Nyugatnak

A belpolitikai bizonytalansággal párhuzamosan külpolitikai vonatkozásban is számos kihívással szembesül az ország. Kína februárban zárta be konzulátusát a harmadik legnagyobb török városban és egyben fő kereskedelmi kikötőben, Izmirben. A bezárásra hetekkel azután került sor, hogy Ankara kritizálta Peking bánásmódját a muszlim ujgurokkal szemben Hszincsiang tartományban, az egykori Kelet-Turkesztánban.

Washington eközben nem nézi ölbetett kézzel, hogy Erdogan orosz légvédelmi fegyverrendszert vásárol Putyintól és kapcsolata az EU-val, valamint a NATO-val a hidegháború óta nem látott mélypontra esett. A török elnök Putyin-barát és neo-ottomán külpolitikai vonalvezetésére válaszul az USA most egy olyan védelmi tengelyt támogat, amely magában foglalja Görögországot, Ciprust, Izraelt és a régiós kurd kisebbséget. A török sajtó kétségbeesetten konstatálta két hete, hogy Washington modern fegyvereket szállított a „szíriai kurd terroristáknak” a török határ szomszédságában. A Kreml jól érzi Ankara és Washington kapcsolatainak mély válságát és ezért a múlt héten Szu-57 típusú tervezett szuperszonikus, ötödik generációs vadászbombázó repülőgép közös gyártására és technológia-átadásra tett javaslatot.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)