A török sajtó tegnap megnevezte azt a katonai bázist (Mürted légitámaszpont), ahova Ankara elsőként telepíti az orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszert. A rakéták 400 kilométeres hatótávolsággal bírnak és akár 27 kilométeres magasságban képesek a célt megsemmisíteni. Egy S-400-as üteg egyszerre akár 300 célpontot tud figyelemmel kísérni. De a NATO-ban használt Patriot rakétákkal ellentétben az S-400-asnak nincsen ’ellenség-barát-felismerő rendszere’, így a revansista Erdogan akár olyan NATO-partnerek ellen is bevetheti, mint a görög vadászgépek az Égei-tenger fölött.
Átzsilipelés Moszkvához
Így a törökök szinte bizonyosan nem fogják megkapni azt a 120 darab F-35-ös ötödik generációs vadászgépet, amelyre a pilótáik kiképzése Arizonában már meg is kezdődött. Egyben újra rámutat arra, hogy Erdogan iszlamista uralma alatt az ország mára csak papíron a NATO tagja. Ankara és Washington napjainkban nyíltan szembenáll olyan geopolitikai törésvonalakon, mint Szíria és Venezuela.
Az S-400-asok megvásárlása ugyanis nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is kiemelkedően releváns, hiszen ez jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Erdogan tehát akkor erősíti katonai együttműködését Moszkvával, amikor annak kapcsolata a NATO-val a hidegháború óta nem látott mélypontra esett. A múltban Washington számíthatott a különböző török intézményekre, de ezeket Erdogan ledarálta a 2016-os (ön)puccs után és az elnököt már nem érdeklik Törökország tradicionális szövetségeseinek érdekei.
Aljas kampány
A török belpolitikai hangulat már így is pattanásig feszült, mivel a március 31-i önkormányzati választást az egész ország egy népszavazásnak tekinti Erdogan 16 éves uralmáról. Az elnök a legpiszkosabb taktikákat veti be, hogy elkerülje az AKP pártjának megalázó vereségét a nagyvárosokban, beleértve Ankarát és Isztambult. Az elnök a hétvége óta több kampányrendezvényen mutatta be az új-zélandi mészárlás videóját, felkorbácsolva a nacionalista és iszlamista érzelmeket. Ausztrália már berendelte konzultációra a török nagykövetet és „súlyos következményekkel” fenyegetőzik.
|
| Káncz Csaba |
Az elnöknek mindenképpen el kell terelnie a figyelmet a rideg gazdasági valóságról. A Szociáldemokrata Alapítvány friss felmérése szerint a törökök 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy már nem tud vörös húst venni a boltban, 23 százalékuknak már új ruházatra sem futja. Az ország stagflációba süllyedt, tavaly a negyedik negyedévben a GDP 3 százalékkal zsugorodott, miközben a március 15-én közzétett friss statisztika szerint a munkanélküliségi ráta 13.5 százalékra ugrott.
Egyes megfigyelők valószínűnek tartják, hogy ha az AKP elveszti a nagyvárosokat, különösen Isztambult és Ankarát, akkor olyan szinten megnő a politikai nyomás a kormányzaton, hogy annak előrehozott általános választás lehet a vége. A felfokozott hangulatban ráadásul az ellenzék újra a választások meghamisításától tart, hiszen decemberben váratlanul egy évvel meghosszabbították annak választási bizottságnak (YSK) a mandátumát, amely a 2017-es, alkotmánymódosító népszavazáson akár 2,5 millió hamis szavazatot engedhetett át, így végül Erdogan javára döntve el a sorsdöntő küzdelmet.
Néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb tűzszünetet hozott tető alá, folyamatosak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között. 
