|
| Donald Trump amerikai- és Hszi Csinping kínai elnök. (Fotó: AFP/Getty) |
Történelmi megállapodásnak nevezte az amerikai elnök a Kínával kötendő kereskedelmi egyezményt szerdán a Fehér Házban, a dokumentum aláírási ceremóniáján. "A történelmi kereskedelmi egyezmény első szakaszának aláírásával korábban soha nem tett nagy jelentőségű lépést teszünk Kínával a kölcsönösen tisztességes kereskedelem jövője felé" - fogalmazott Donald Trump. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok és Kína közös erővel "kijavítja a múltban elkövetett hibákat".
A Fehér Házban tartott ünnepségen Mike Pence alelnök és az amerikai kormányzat tagjai mellett részt vesz Liu He kínai miniszterelnök-helyettes is.
Mint emlékezetes Donald Trump 2018 márciusában robbantott ki vámháborút, amikor előbb csak a vas- és acéltermékekre kivetett tarifákat emelte meg. Néhány ország gyorsan meghajolt az elnök akarata előtt, és az amerikaiak számára a korábbiaknál kedvezőbb kereskedelmi megállapodást kötöttek, Kína azonban nem akart úgy táncolni ahogy az elnök fütyült. Ennek eredményeképpen 2018 végéig kemény diplomáciai csatározás folyt, amelynek eredményeként számos újabb termékre vetettek ki kölcsönösen vámokat a felek. Bő egy éve úgy tűnt, hogy megállapodnak, 2018 végén miután tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkkel, Donald Trump azt mondta, hogy hamarosan megegyeznek.
Ez azután a következő egy évben folyamatosan előkerülő ígéret volt, amely mögött ugyan állandó tárgyalások voltak, de ezek nem akartak célba érni. A megrekedő megbeszéléseket pedig rendre amerikai vámemelések bejelentése követte, amelyre Peking a nagy külkereskedelmi többlete miatt csak egy ideig tudott válaszolni. Azt követően aztán a jüant kezdték el gyengíteni, így tartva fenn az exportjuk versenyképességét.
Egyesek szerint egyébként nem az amerikai keménykedés, hanem a kínai sertésállomány legalább felét elpusztító sertésinfluenza volt, amely engedékenységre késztette Pekinget, és végül sikerült valóban megállapodni. Ezt támaszthatja alá az a vélemény, hogy azok a pontok, amelyeket eredetileg Amerika sérelmezett (szellemi tulajdon, nem vegyesvállalati formában való jelenlét a kínai piacon) a napvilágot látott sajtóinformációk szerint nem kerültek bele a dokumentumba. Ugyanakkor Kína vállalta, hogy jelentős értékben vásárol az Egyesült Államokból agrártermékeket.
Az első reakciók szerint a befektetők a megismert megállapodással nem voltak elégedettek, őket próbálta megnyugtatni a pénzügyminiszter, Steven Mnuchin azt jelezte, hogy a második fázisban komolyabb vámcsökkentések jöhetnek. A politikus azt sem zárta ki, hogy a jövőben több egymást követő kisebb megállapodás jön, mint Mnuchin fogalmazott, elképzelhető, hogy lesz 2A, 2B vagy 2C megállapodás is.
A pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy igyekeztek minél jobb megállapodást kötni, és szerinte ami a mostani egyezségben fontos, hogy tárgyalóasztalhoz tudták ültetni Pekinget, és az egyeztetések a jövőben is folytatódnak, amelynek menetrendjét már ki is dolgozták.
Nagy kérdés ugyanakkor a folytatás, mert számos szakértő szerint a megállapodás addig él majd, amíg a kínaiak úgy érzik, hogy az az ő érdekeiket jobban szolgálja, mint az amerikaiakét. A jövőbeni amerikai-kínai kapcsolat szempontjából az is kulcskérdés lehet természetesen, hogy az év végi amerikai elnökválasztás kampány, majd annak végeredménye hogyan alakul, hiszen ha Trump nyeregben érzi magát, akkor könnyen lehet, hogy ismét bekeményít, de egy új elnök megválasztása esetén az eddigi folyamatok akár 180 fokos fordulatot is vehetnek.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
