A magyarok adják ki havi költségvetésükből a legnagyobb részt lakással kapcsolatos szolgáltatásokra huszonnyolc európai ország lakói közül. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék - állapítja meg a Nielsen friss, az internetező fogyasztók körében végzett globális felmérése.
Az internetező magyarok a büdzséjük 25 százalékát költik étkezésre, ez szintén meghaladja az európai átlagot, amely 21%.
A kommunikációra honfitársaink a havi büdzséjük 8 százalékát költik, ebbe a mobiltelefontól a kábeltévéig a net számlán keresztül minden beletartozik. A mindennapi közlekedésre 7% jut, ami nem tűnik soknak a horribilis benzinár mellett, de jó, ha tudjuk, hogy a Nielsen ebbe a kategóriába az autózás mellett belevette a tömegközlekedést is.
A havi büdzsé elenyésző részét, csupán 4%-át költjük az egészségre, jellemzően akkor ha valami bajunk van (tehát nem az egészségmegőrzésre adjuk ennek a pénznek a nagy részét, hanem a gyógyulásra). A magyarok ezek után az otthonon kívüli étkezésre (3%) és a megtakarításaikra (3%) költik még a "legtöbbet".
További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra.
Hazánkban a havi költésekből kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre valamint a szórakozásra. Ez annak fényében nem meglepő, hogy egy nemrég készült régiós felmérés szerint mi fordítjuk a legkevesebb időt a pihenésre.
A Nielsen azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek hogyan osztanák be pénzüket, ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésére a havi elszámolásnál. Ebből az összegből Magyarországon az online megkérdezettek átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. További 1-1%-ot pedig a lakhatásra, a ruházkodásra, a pihenésre és a szórakozásra valamint a mindennapi közlekedésre költenénk el.
Érdekes, hogy az otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a svájciak és dánok költik 21, 22, valamint az írek és olaszok 23-23 százalékos aránnyal.
A lakhatás általában a déli országokban a legolcsóbb, ahol keveset kell fűteni (19-24 százalékos aránnyal). Figyelmet érdemel, hogy északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok és svájciak - állapítja meg a Nielsen kutatása.
A lakásra és a kajára kell a pénz - nyaralásra nem futja?
Huszonnyolc megkérdezett európai ország lakosai közül a magyarok költik a legtöbbet a lakás fenntartására, de élelmiszerre is az átlagnál többet költünk.
Gyorsult a brit gazdaság növekedési üteme az első negyedévben, a kilátások azonban nem biztatóak. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
