A Shanghai Daily napilap értesülései szerint egyelőre nincs konkrét döntés az ügyben. A lap az emberi erőforrás és közbiztonsági minisztérium egyik szóvivőjét idézi, aki úgy fogalmazott: a kérdésről a minisztériumon belül is megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a nyugdíjkorhatár kitolása a munkaerőpiac hatékonyságán javítana, s a nyugdíjalapok egyensúlyát segítené, míg mások szerint a változások a más korosztályú munkát keresők lehetőségeit szűkítenék.
Jelenleg a férfiak többnyire 60, a nők 50 éves korukban vonulnak nyugdíjba Kínában. Az elöregedő társadalom, vagyis a munkakorú népesség arányának csökkenése és az idős korosztály arányának növekedése ugyanakkor egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, a szakértők arra figyelmeztetnek: a rendszernek reformra van szüksége, hosszú távon fenntarthatatlan.
A Hszinhua hírügynökségnek szerdán nyilatkozó Cseng Cseng-kung (Zheng Chenggong), a Kínai Népi Egyetem professzora úgy fogalmazott: a várható élettartam növekedése miatt a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése szükséges lépés. A kormánynak egy előremutató reform kidolgozásánál a dolgozók és munkanélküliek, valamint a dolgozók és nyugdíjasok közti egyensúlyt kell fenntartania - fogalmazott a professzor, aki szerint a nyugdíjkorhatárt az évtized közepéig nőknek és férfiaknak egyaránt 65 évre kellene kitolni.
Eközben Lengyelországban elfogadták a rendvédelmi szervekre vonatkozó nyugdíjtörvény módosítását. Eddig 15 év szolgálat után le lehetett tenni a lantot életkortól függetlenül; a jövőben nem lesznek 55 év alatti lengyel nyugdíjas rendőrök.
Szijjártó Péter hasonló megoldást szorgalmaz az orosz-ukrán konfliktusban. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
