Az utóbbi öt évben általában szeptember hónapokban született a legtöbb gyermek Magyarországon a KSH adatai szerint – az ábrán piros nyilakkal jelölve –, ami azt jelenti, hogy fogantatásuk az esetek többségében decemberre esett. Ez logikus is, hiszen a karácsony vallási jelentőségén túl a szeretet, a család ünnepe is. Ráadásul ilyenkor az emberek többsége napokig, akár 1-2 hétig is pihen, szabadságon van, lazít, amikor több idő és figyelem juthat a társra, az intimitásra is. Az ünnep sokszor a nagy elhatározások ideje is.
A második legnépszerűbb baba-hónap a számok szerint a július. Mivel az októbernek a 23-i nemzeti ünnepen kívül úgy tűnik, nincs különösebb jelentősége, arra kell gondolnunk, hogy sokan igyekeznek szándékosan nyárra időzíteni a szülést. Akkor ugyanis kevesebbet kell az öltözködéssel törődni, például nagyobb télikabátra költeni, és kellemesebb a szabadban mozogni, levegőztetni a gyermeket is. (Persze vannak olyanok is sokan, akik a hőséget utálják jobban.)
A nemzetközi statisztikák is hasonló képet mutatnak, legalábbis az északi féltekén (a délin ugyanis fél évvel később van a nyár). Az USA-ban is a szeptember a legnépszerűbb – lásd az ábrát itt, ahol minél sötétebb egy terület, annál gyakoribb születéseket jelez. Utána pedig a július és augusztus következik. (További angol nyelvű források ebben a cikkben linkelve.)
|
| Bal oldal: tíz leggyakoribb születésnap, jobb oldal: tíz legritkább. |
Az osztrák statisztikusok napra lebontva is elkészítették a vizsgálatot, és kimutatták, hogy nem egyszerűen a szeptember, hanem inkább annak a vége az igazán népszerű szülinap szempontjából. A legtöbb osztráknak szeptember 22-én van a születésnapja, és az első tíz leggyakoribb születésnap közül hét a szeptember 11-26 közötti hét napban volt, ami eléggé egyértelműen kilenc hónappal karácsony utánra esik. A szeptember 30. vagy az október 1, esetleg 2 viszont nem szerepelnek a listán, Szilveszterkor az osztrákok úgy látszik, valami mással vannak elfoglalva…
A hazai statisztikákra visszatérve arra, hogy miért éppen az április-május tűnik a legkevésbé népszerűnek a születések számát tekintve, kevesebb logikus magyarázatot találtunk. Előtte kilenc hónappal a július és augusztus következik, amelyek a szabadságolás hónapjai, elvileg a karácsonyhoz hasonlóan, vagy még annál is inkább lehetne az embereknek ideje, kedve egymásra.
Egy lehetséges magyarázat lehet, hogy ma már túl sokaknak nem telik nyaralásra, egyes felmérések szerint a népesség több mint felének. (Nyilván akkor gyermekre sem, de ez messzire vezet.) Egy másik, hogy a nyaralás miatt kiköltekező szülőjelöltek nem érzik magukat eléggé pénzesnek a gyerekvállaláshoz. Megint más vélemény szerint pedig a mostanában jellemző túlzott nyári meleg egyszerűen nem feltétlenül kedvez a szexualitásnak.
Még egy érdekesség a témában, hogy az osztrák statisztikusok kimutatása szerint is, és az egyik USA-statisztika szerint is feltűnően kevés gyerek születik nemzeti ünnepeken, ünnepnapokon, de még sima hétvégeken is. Ezt kilenc hónappal korábban aligha lehet megtervezni, úgyhogy biztos nem a szülők a hunyók a dologban.
Inkább arról van szó, hogy az orvosok, szülészek nem szeretnek hétvégén, ünnepen túlórázni, így amikor tehetik, legalábbis nem indítják meg ilyenkor a szülést. Ehelyett vagy az ünnep előttre, vagy az ünnep utánra időzítik, és csak remélni tudjuk, hogy csak akkor, ha ez nem jár semmiféle kockázatokkal.
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
Kellemetlen, csata utáni helyzet. 
