Az Alkotmánybíróság (AB) ma nyilvánosságra hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat. Az Alkotmánybíróság a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette, egy további rendelkezéshez pedig alkotmányos követelményt állapított meg.
Mit vizsgáltak?
Az Alkotmánybíróság a szabályozás egészét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a tulajdonhoz való jogra vonatkozó alkotmányossági követelményeknek. És azt is vizsgálták, hogy indokolt-e a jogalkotó részéről a közérdekre hivatkozás.
Az Alkotmánybíróság szerint a pénzügyi infrastruktúrának a fenntartása és működőképességének biztosítása közérdek, ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint az integrált működés megteremtését illetően a közérdekre hivatkozás megalapozott.
Van, ami rendben van
A tulajdonhoz való jog korlátozása arányosságának vizsgálata során pedig az Alkotmánybíróság fontos szempontnak értékelte, hogy a korlátozást kompenzálják az összehangolt működésből eredő előnyök (elsősorban az üzleti kockázatok csökkenése és a jövedelmezőség növelése), és különösen az a tény, hogy a szektor stabilitásának és biztonságának védelme érdekében az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül jelentős összeggel (136,5 milliárd forinttal) járul hozzá az intézményvédelmi feladatok ellátásához, növelve a szektor pénzügyi stabilitását. Ezzel a kompenzációval együtt az érintett hitelintézetek önállóságát jelentősen csökkentő kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Van, ami alkotmányellenes
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet (a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét) és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.
Tekintettel az integráció kötelező jellegére, illetve arra, hogy a tulajdonjogba történő beavatkozást a jogalkotó az intézményvédelmi szervezetnek juttatott vagyonnal kompenzálja, ez a szabályozási megoldás az alkotmányos tulajdonvédelem követelményeit nem elégíti ki. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes szövegrészt – a jogbiztonság védelmére tekintettel – 2014. december 31-ei hatállyal semmisítette meg.
Továbbá határozatának kihirdetésével megsemmisíti az AB a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.
Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – illetve 2014. július 1-től a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.
A nettő eredmény 5,33 milliárd forintra nőtt. 
