A tegnapi kormányülésen a kormány áttekintette a magyar pénzintézeti rendszer helyzetét és megvizsgálta, hogy milyen ütemben haladunk a cél, a bankrendszer megerősítése felé – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Több döntést hoztunk a bankrendszer megerősítése érdekében – ide tartozik a devizahitelek kivezetése, amelynek indokoltságát a mostani árfolyammozgások jelzik – mondta a miniszterelnök.
A jegybank az MKB mögé áll
A kormány megállapította, hogy a fair bankrendszerről szóló törvény elindul jövőre. A következő pont a bankrendszer megtisztítása a rossz intézményektől. A kormány felkérte a jegybankot, hogy az MNB nyújtson segítséget az MKB megsegítésére.
A kormány és a jegybank abban értett egyet, hogy az MKB-t meg kell erősíteni. Tegnap a gazdasági miniszter kérésére úgy döntöttek, hogy kárenyhítési alapot állítanak fel a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon arányában kártalanítja a betéteseket – mondta a miniszterelnök. (Hasonló megoldást vetett fel korábban a Privátbankár.hu)
Most, hogy az 50 százalékot elértük a bankrendszerben, eljön a reorganizáció időszaka – mondta a miniszterelnök.
Tudták, hogy bóvlit vesznek?
|
Privátbankár-véleményJól előkészített lépés volt az MKB jegybanki infúzióra kötése – a ma a Figyelőben megjelent Lázár János- és a Heti Válaszban megjelent Matolcsy-interjúban már mindketten "rossz bankként" aposztrofálták az MKB-t, ami annak fényében érdekes, hogy a megvásárlásakor még mindenki arról beszélt milyen jó üzletet csinált a kormány a bankvásárlással. Ami ugyanakkor nagyon hiányzik, annak bejelentése, hogy a mostani lépés bankszanálásnak minősül-e, avagy a jegybank más metódusban dolgozik majd az MKB stabilitásának megteremtésén. Elvben a törvény amire hivatkoznak az a szanálási törvény, tehát lehet, hogy csak az érintett, rossz hangzású szó használatát akarják elkerülni, tekintve, hogy mégiscsak egy állami bank szanálásáról beszélünk. |
A vásárlás előtt a jegybank átvizsgálta az MKB-t, s már ekkor is jelezte, hogy portfólió-tisztításra és reorganizációra van szükség – mondta Matolcsy György. Tegnap a kormány újabb kéréssel állt elő, ezt követően az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa meghozta azt a döntést, hogy mérlegével az MKB mögé áll. Az MNB egy rugalmas hitelkeretet biztosít az MKB-nak. (Ez hasonló ahhoz, amelyet hazánk kért, de nem kapott meg az IMF-től korábban.)
Ez azt jelenti, hogy az MKB teljes likviditását garantálják, minden forrását (betét, kötvény) teljes mértékű garancia övezi – mondta a jegybankár.
Újra eladják
A jegybank egyetért a kormánnyal a hazai bankrendszer újraszervezésében. Az MKB alkalmas arra, hogy 12-18 hónapos reorganizációt követően az egyik legjobb magyar bank legyen. Jól működő bank, ám a benne lévő komoly rossz kereskedelmihitel-állomány, főleg az ingatlanhitelek okán.
Az MNB azt javasolja, hogy a reorganizáció után ne maradjon állami kézben az MKB, hanem a reorganizáció sikerét koronázza majd meg egy újabb privatizáció.
Orbán: Az állami szerepvállalás bizalmatlanságot kelt
Orbán szerint a kormányokat nem azért találták ki, hogy bankokat tulajdonoljanak. A fejlesztési bankok általában állami kézben vannak, legfeljebb a takarékszövetkezeti szektorban lehet részben kormányzati tulajdon. Ezen túl inkább bizalmatlanságot okoz az állami tulajdon. A fentiek okán a mostani helyzet átmeneti – a Széchenyi Bank betéteseinek most vállalt kárpótlás 5-5,5 milliárd forintot jelent a jövőben.
Az fontos, hogy a bankokat szakértők vezessék, ezért jó, hogy most az MNB vállalta a partnerséget az MKB reorganizációja mögött. Már csak azért is, mert az 1990-94-es bankkonszolidáció minden idők leggyűlölködőbb időszaka volt, az akkori kormány bukásához nagyban hozzájárult a bankkonszolidáció – emlékezett a miniszterelnök. Akkor még nem volt olyan helyzetben a jegybank, hogy helyt álljon, így a bankkonszolidációt akkor a kormány vitte végig. Ma más helyzet van.
Tárgyalnak másokkal
Orbán Viktor megerősítette, hogy tárgyalásokban vannak az osztrák bankokkal, de további információt nem árult el.
Azzal kapcsolatban, hogy a Budapest Bankkal egy esetleges fúziót készítenének elő, a miniszterelnök elmondta, a BB megvétele egy jóval hosszabb procedúra, az állam május-júniusban léphet be teljes jogú tulajdonosként. Akkor majd ismét kikérik a jegybank elnök és a nemzetgazdasági miniszter véleményét a BB jövőjéről.
Jókor jött a forintosítás
A forint gyengülése a miniszterelnök szerint egyrészt a devizahitelesek okán okoz problémát. Az államadósság az év végén 76 százalékon lesz, ám ez tényszerűen – a számítási metódus változása nyomán – inkább 78 százalékos, de a csökkenő trend egyértelmű. Az államadósság szerkezete kedvező irányba változott – a lejáró devizaadósság forintra váltását még Matolcsy György gazdasági miniszter kezdeményezte.
A kormány tegnap foglalkozott az orosz helyzettel: megnézték, hogy befolyásolja a rubelárfolyam az oroszországi magyar beruházásokat, amelyek értéküket vesztik, míg a szankciók és a rubel gyengülése további jelentős exportcsökkenést hozhatnak. Nem vonulunk ki az orosz piacról, de nehezebb lesz oda exportálni – ez pont az egyébként történelmi rekordot elérő mezőgazdaságban okoz komoly gondot.
Az MNB-nek csak inflációs célja van, nincs árfolyampolitikája, így nincs beavatkozási kényszer – emlékeztetett Matolcsy György. A jegybankelnök szerint 36-38 százalék a devizahitelek állománya, amit nyolcmilliárd euróért lecserélnek forinthitelre. Milyen jó, hogy a forintosításról nem most, a mostani árfolyamon kellett dönteni – említette a jegybankelnök.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
