A megkérdezett 20 elemző túlnyomó többsége jelezte, hogy ismét 25 bázispontos kamatcsökkentést vár. Egy elemző 50 bázispontos csökkentést, míg egy másik kamattartást valószínűsít. Az MNB ezzel a kilencedik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot.
A tanács legutóbbi kamatdöntő ülését követően jelezte: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad, és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.
A további kamatcsökkentés mellett szól, hogy az áprilisban ismertetett adatok szerint márciusban ismét a várakozásokat meghaladó mértékben csökkent a fogyasztói árak éves emelkedési üteme. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint márciusban 2,2 százalékos éves infláció volt, ami megfelel a jegybank 3 százalékos inflációs céljának.
Egyelőre 300 forint alatt az euró
Erősítheti a kamatcsökkentési hajlandóságot az is, hogy az euró forintárfolyama a 300 forint alatti szintre tért vissza. A legutóbbi, március 26-i kamatdöntés idején 305 forint körül volt az euróárfolyam.
Az euró árfolyama mellesleg épp tegnap került újra közel a 300 forinthoz, a háttérben pedig épp a jegybank áll: londoni elemzők szerint ugyanis várható piaci hatásaikat tekintve gyakorlatilag monetáris enyhítésnek felelnek meg azok az intézkedések, amelyek lehetőségéről Matolcsy György szólt csütörtöki nyilatkozatában. Részletek >>
Hol lehet a vége?
Elemzők szerint a legnagyobb kérdés immár az, hogy meddig folytatja a kamatcsökkentési ciklust a jegybank. Néhány hónappal ezelőtt elemzők még azzal számoltak, hogy a Gerhardt Ferenc monetáristanács-tag által jelzett 4,5-5,0 százalékos "egyensúlyi kamatszint" környékén állhat meg a ciklus. A Reuters legfrissebb felmérése szerint azonban egyre több elemző várja azt, hogy az év végére 4,0 százalékra süllyed az alapkamat.
A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor március legvégén kiadott országjelentésében a jegybank által folytatott politika veszélyeit hangsúlyozó markáns véleményt fogalmazott meg. Úgy fogalmazott: jóllehet, a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a monetáris kondíciók lazítását, a csökkenő infláció nem kellően "lehorgonyzott", így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.
Gerhardt Ferenc első alelnöki kamatdöntése
A monetáris tanács márciusban kilencfős létszámmal ülésezett, miután Matolcsy György elnöki kinevezésével párhuzamosan egy alelnökkel és egy külső taggal bővült a testület. Áprilisban azonban vélhetően ismét hét fővel ülésezik a tanács, mivel Karvalits Ferenc alelnök mandátuma lejárt, Király Júlia alelnök bejelentette lemondását, helyére pedig a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - várhatóan Gerhardt Ferencet, a tanács eddigi külső tagját nevezi ki április 22-i hatállyal, azaz egy nappal a kamatdöntés előtt.
A jegybank kedden, két órakor hirdeti ki a kamatdöntést, és ezután egy órával hozza nyilvánosságra a monetáris tanács közleményét.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
