A Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek adott interjúban egyebek mellett kijelentette: a jegybank egyetért Patai Mihály bankszövetségi elnök javaslatával, amelynek értelmében a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ami praktikusan azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el az MNB-ben pénzt.
|
|
Csütörtökön nap közben 4 forintot emelkedett az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. Péntek reggel 298-nál jár az árfolyam, valódi mozgás azonban csak a nemzetközi piacok ébredezése - magyar idő szerint 8 óra körül - várható. |
400 milliárd forint kerülhet ki a piacra
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a nyilatkozatot értékelő csütörtöki gyorselemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az MNB-elnök által felkarolt javaslat "a monetáris lazítás alternatív módjának tűnik". A ház elemzőinek becslése szerint ugyanis ez hozzávetőleg 400 milliárd forintot "nyomna ki" piacra, és ennek nyomán az MNB alapkamata veszítene jelentőségéből a piaci kamatok javára.
A Barclays elemzőinek számításai szerint a kéthetes jegybanki likviditásfelszívó eszköz szűkítése piaci hatásait tekintve 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésnek is megfelelhet. Ha ezt a piaci szereplők is így értékelik, annak jelentős forintgyengülés lehet a következménye, bár az MNB devizaeladással sterilizálhatja a kéthetes jegybanki eszköz szűkítéséből eredő likviditásinjekciót - hangsúlyozták a Barclays londoni szakértői.
|
A forint csütörtöki gyengülésében - illetve a gyengülés mértékében - szakértők szerint szerepet játszhatott az is, hogy Matolcsy György reggeli interjúját félreértették a piaci szereplők. Még az egyik meghatározó külföldi hírügynökség is tévesen idézte a jegybankelnököt. Nem arról van szó ugyanis, hogy a külföldi bankok elől zárnák el a kéthetes jegybanki kötvényeket, hanem csak a Magyarországon tevékenységet nem végző szereplők esnének el a lehetőségtől. |
Olyan, mintha vágnák a kamatot
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászai is annak a várakozásuknak adtak hangot csütörtöki értékelésükben, hogy az MNB-eszközben a nem Magyarországon honos hitelintézetek által korábban elhelyezett likviditás kikerül a piacra, ahol a kamatszintet nem az MNB, hanem a kínálati-keresleti kondíciók határozzák meg. Ennek eredményeként a rövid távú piaci kamatok a kéthetes MNB-eszköz kamatszintje alá csökkenhetnek, és ebben az esetben ez a jegybanki eszköz már nem látná el teljes körű kamatrögzítő funkcióját, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézkedés kamatcsökkentésnek felel meg.
A 4cast elemzői szerint ugyanakkor a tőke szabad áramlását előíró EU-szabályok szűkíthetik az MNB lehetőségeit azoknak a kerülőutaknak a lezárására, amelyeken át offshore pénzek áramolhatnak vissza a jegybankba.
|
Felgyorsítják a kamatvágást?A Barclays elemzői megerősítették azt a várakozásukat, hogy a monetáris tanács a jövő heti kamatdöntő ülésen 0,50 százalékponttal 4,50 százalékra csökkenti alapkamatát. A Barcalys londoni közgazdászai szerint ugyanakkor elképzelhető az is, hogy a nem szokványos monetáris enyhítési módszerek "fokozott alkalmazására" tekintettel az MNB megmarad az eddigi, lépésenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentési ütemnél. Az 50 bázispontos csökkentés ellen szól az is, hogy a jegybank új alelnöke Gerhardt Ferenc lett - márpedig ő egy egy korábbi interjúban azt mondta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni, és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. |
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
