Az Alkotmánybíróság elutasította azokat a bírói kezdeményezéseket, amelyekben a devizahiteles törvény egyes szakaszainak alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kérték a bírák.
Azokról a kezdeményezésekről van szó, amelyeket a Kúriának jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvénnyel kapcsolatban nyújtottak be.
Mi az indoklás?
Az Alkotmánybíróság a törvénnyel kapcsolatban rámutatott: a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be.
"Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást" - olvasható az indoklásban.
Miért fordultak az Alkotmánybírósághoz?
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla korábban többek között a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank, és az evoBank ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz.
A kivitel értéke 13,4 milliárd euró volt. 
