Az alap vagyonát azóta növelték a hozamok és a hitelintézetek által befizetett biztosítási díjak, utóbbiak összege erre az évre valamivel 8,5 milliárd forint fölött lehetett.
A jegybanki hitel nem elég rugalmas
Ha még egy hitelintézet csődbe megy, és nem marad elég pénz az OBA-ban, az alap a hitelintézeti törvény szerint hitelt vehet fel, amelynek visszafizetésére az állam készfizető kezességet vállal. Az OBA első körben valószínűleg a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fordul majd kölcsönért – közölte a lappal Tóth István, az intézmény kommunikációs vezetője. Mivel a jegybanki kölcsönt három hónapon belül vissza kell fizetni, az alapnak ezt később a piacról kell pótolnia.
Hitelfelvétel esetén az alap rendkívüli befizetést írhat alá a tagintézmények számára, hogy törleszteni tudjon. Az alap emellett juthat némi forráshoz a felszámolt hitelintézetek vagyonából is. Ezek az eljárások azonban gyakran hosszúra nyúlnak és a megtérülés alacsony, az OBA átlagosan a betéteseknek kifizetett összeg 15-20 százalékát kaphatja vissza.
Mennyit fizetnek be a bankok?
Az alap vagyonát a tagintézetek folyamatosan töltik, a kártalanítási kötelezettség alá eső vagyon – ez tavaly év végén 8753 milliárd forint volt – 1 ezrelékét kell évente befizetniük. Ezt az arányt a hitelintézeti törvény szerint 2 ezrelékig lehet növelni, sőt indokolt esetben, ha egy hitelintézet kockázatos tevékenységet folytat, akár 3 ezrelékig is.
A maximális rátákkal számolva is évekig tarthat azonban, mire újra eléri az alap a Brüsszel által kívánatosnak tartott, legalább 0,8 százalékos feltöltöttséget, ami jelenleg 70 milliárd alatti összeget jelent - írja az újság.
Három pénzintézet ment csődbe idén: vészesen fogy az OBA pénze
Az idén csődbe ment három takarékszövetkezet betéteseinek már csaknem 90 milliárd forintnyi kártalanítást kellett kifizetni az Országos Betétbiztosítási Alapból (OBA), amelyben tavaly év végén már csak 76,6 milliárd forint volt - írja pénteki cikkében a Világgazdaság.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
