Megvan, milyen árfolyamon váltják
Vasárnap jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank, hogy megállapodtak a devizahitelek kivezetéséről. A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Az MNB honlapján található információ szerint november 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,6, a japán jené pedig 2,163 forint volt.
A Magyar Nemzeti Bank felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe - közölte a jegybank. Hozzátették, hogy a deviza- és a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásához a bankok számára az MNB biztosítja a szükséges deviza teljes mennyiségét. A jegybankkal egyedi megállapodást kötő hitelintézetek pedig azt vállalták, hogy minden fedezeti ügyletekhez szükséges devizaigényüket a jegybanktól szerzik be a devizapiac helyett.
A forintosítás részleteiről törvényjavaslatot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek, amelyet a képviselők várhatóan a fair bankokról szóló javaslattal együtt a jövő héten tárgyalhatnak.
Ajándékcsomag a devizahiteleseknek?
Az MTI által megkérdezett elemzők eltérően vélekedtek arról, hogy mennyire lehet sikeres a forintosítás. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az ügyfelek, akik az elmúlt években már "megégették magukat", örömmel fogják választani a forintosítást, hogy ezáltal csökkentsék devizakitettségüket. Hozzátette: emellett a devizahitelesek "ajándékcsomagot" is kapnak, mivel az egyoldalú szerződésmódosítások és a kamatemelések elszámolása következtében összességében 850 milliárd forinttal csökken a tőketartozásuk, továbbá a kamatok is mérséklődnek, és így 25-30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek.
Balatoni András hangsúlyozta, kedvező, hogy a devizahitelek konvertálása a bejelentett módon nem rak újabb terheket sem a bankokra, sem az államra. Kedvező az is, hogy a konverzió az MNB devizatartalékának a terhére történik, így nem okoz forintgyengülést. Ennek ugyan egyik veszélye, hogy csökken a devizatartalék, ugyanakkor csökken az ország sérülékenységét jelző rövid lejáratú külső kötelezettség is - fűzte hozzá.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus volt a lépés sikerével és azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem biztos, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását.
Ilyen feltételekkel bármikor lehet forintosítani
Tóth Gergely kifejtette, hogy a svájci frank hiteleket átlagosan 160-165 forinton vették föl az ügyfelek, vagyis a mostani 255 forint körüli árfolyamhoz képest mintegy 90 forint az átváltásból adódó árfolyamveszteség, amit nem biztos, hogy realizálni kívánnak. Megjegyezte, hogy a sokkal kedvezőbb végtörleszést és az árfolyamgát-rendszert is csak kevesen választották.
Véleménye szerint, ha a forintosítás nem kötelező, és piaci árfolyamon történik, akkor nincs túl nagy jelentősége, hiszen piaci árfolyamon bármikor forinthitelre lehet váltani a devizahitelt. Megjegyezte, hogy a bankok esetleg kedvezményes forinthitelekkel segíthetik a folyamatot.
Ettől beindul a hitelezés
Varga Mihály az MTI-nek azt mondta, hogy a devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés, ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, banki hitelezésre van szükség, ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól.
Hangsúlyozta, hogy a devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania. Megjegyezte, hogy az elszámoltatás nyomán az adósok terhei 25-30 százalékkal csökkennek. A forintosítás az euró, svájci frank és japán jenben nyilvántartott, jelzálogalapú hitelekre fog kiterjedni.
Azt is hangsúlyozta a miniszter, hogy a kormány szerint a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.
Itt a kormány devizahiteles mentőcsomagja: ajándék vagy porhintés?
Megszületett a megállapodás a devizahitelek forintosításáról, a számításnál gyakorlatilag a piaci átlagárfolyamot használják; Varga Mihály szerint a devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés, a forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek pedig dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. Elemzők eltérően vélekedtek az intézkedés várható sikeréről.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
