Sürgősségi javaslatként került fel a parlament honlapjára a Matolcsy György által ma benyújtott MNB-törvény újabb módosítójavaslata.
Jogi garanciákat nem adunk a lényegi kérdésekben
A lényegi kérdéseket az új módosító tulajdonképpen nem érinti, a harmadik MNB-alelnök kinevezésének lehetőségéről említést sem tesz például, a Monetáris Tanácsot illetően pedig megjegyzi, hogy az minimum 5, maximum 9 fős testület lehet. Vagyis tovább bővíthető a most hétfős grémium. Az Mt belsős tagjai az MNB elnöke és alelnökei, a külsős tagokat az Országgyűlés választja 6 évre.
A külsős tagok nem lehetnek kétszer annyian, mint a belsős tagok, a belsős tagok száma pedig mindig kevesebb kell, hogy legyen, mint a külsős tagok száma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kormány Simor András megbízatásának lejárta után szándékainak megfelelően harmadik alelnököt választ az MNB vezetésébe, akkor a monetáris tanácsot mindenképpen bővíteni kell majd.
A monetáris tanács hatáskörének ügyében a módosító teljes mértékben figyelembe vette az EKB és az IMF véleményét - olvasható a részletes indoklásban.
Az EKB és a Bizottság által kritizált pontokat egy részét érintetlenül hagyta a kormány, de levélben jelezte a nemzetközi partnereknek, hogy nem kívánja bővíteni a Monetáris Tanácsot és egyelőre új alelnök kinevezésében sem gondolkodik - legalább is amíg tart Simor András jegybankelnök megbízatása (jövő év márciusában távozik). A törvény - és a módosító is - ugyanis csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy az Országgyűlés harmadik alelnököt válasszon, de ez nem kötelező. Ahogy nem kötelező új Mt-tagot sem választania a Parlamentnek, ameddig a belső és külső tagok aránya megfelelő.
Ahol a kormány meghátrált
Meghátrált ugyanakkor a kormány a monetáris testület jogköreinek ügyében, a tanácsnál maradnak a stratégiai fontosságú területek, míg az MNB vezetésére majd az operatív feladatok tartoznak. Az Mt. tagjainak és az MNB elnökének felmentésére vonatkozó passzusok az új módosításokkal most már teljesen megfelelnek az Unió alapokmányának is. Itt a kormány által eszközölt módosítások teljes egészében megfelelnek annak, amit az EKB kért (néhány passzusnak az új Munka Törvénykönyve miatt is be kellett kerülnie a törvényjavaslatba).
Eltitkolják a devizatartalékot
A módosítóban előkerült az MNB deviza- és aranytartaléka is: ezek szerint az erre vonatkozó adatok 10 évig titkosak, amennyiben a jegybank úgy dönt, hogy nem hozza azokat nyilvánosságra. Ez az egyetlen pont, ami nem nemzetközi nyomásra került a módosítóba. Mint a részletes indoklásban szerepel: "az új bekezdés központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét".
Továbbá a kormánynak nem kell ezentúl megküldenie a Monetáris Tanács napirendjét és a kormány képviselője a jövőben nem vesz majd részt a tanács ülésein, valamint a módosítóval kikerül a törvényből az a passzus, mely az euró magyarországi bevezetése esetén megszüntette volna a jegybank monetáris tanácsát.
A módosító szerint ezzel az MNB-ről szóló, tavaly decemberben elfogadott új jogszabály nemcsak a magyar alaptörvénynek, de az uniós alapszerződésnek is megfelel, így a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4. számú Jegyzőkönyv passzusainak sem mond ellent a magyar szabályozás.
Jöhet címlapfotó
A módosítót a parlament jövő héten fogadhatja el. Ha az EKB és az IMF a fent elfogadni tervezett módosítások után ad a kormány szavára (miszerint érintetlenül hagyja az MNB vezetését Simor távozásáig), a tárgyalások már valóban elindulhatnak a nyári szünet előtt, vagyis készülhet majd arról címlapfotó júliusban, ahogy Varga Mihály kezet fog az IMF képviselőivel. Konkrét megállapodás ősszel lehet, a piac is erre számít.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
