Az Erste Lakáslízing Zrt., a Porsche Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. keresetét korábban első fokon elutasította a bíróság.
A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Így állunk most
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben (az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében) részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain: a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.
Egy pénzintézet visszalépett még az elsőfokú eljárásban, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az EvoBank Zrt. esetében függesztette fel az eljárást és fordult az Alkotmánybírósághoz.
Miről döntenek az alkotmánybírák?
|
Hogy látják a bankok? A Magyar Bankszövetség is kifejtette álláspontját az Ab-nek: e szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes. Részletek >>> |
Az Alkotmánybíróság kedden kezdi tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére korábban azt mondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek egyébként 90 napja van határozata meghozatalára.
Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
