A csütörtökön Budapesten kihirdetett ítélet indoklásában a törvényszék elnöke közölte: nem történt olyan eljárási szabálysértés első fokon, ami az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Az ítélőtábla - hasonlóan az elsőfokú bírósághoz - nem tartotta megalapozottnak a felperes kérését, hogy a bíróság forduljon Alkotmánybírósághoz illetve az Európai Bírósághoz.
A másodfokú bíróság egyben a felperest egymillió forint plusz áfa perköltség megfizetésére kötelezte.
A bíró rámutatott: az első fokon eljáró bíróság helyesen vizsgálta a törvényben felsorolt, a szerződéses feltételek tisztességességét megalapozó kritériumok közül mindenekelőtt az átláthatóság és az egyértelmű és világos megfogalmazás feltételeit.
Nem kellett meghallgatás
A bíró azt is megállapította: az ügy érdemi eldöntése nem függött az EU szerződéseinek értelmezésétől, sem pedig uniós intézmények, szervek jogi aktusainak érvényességétől, értelmezésétől. Úgy vélte, helyesen mellőzte az elsőfokú bíróság a pénzintézet által felajánlott bizonyítási eljárás – tanuk és szakértők meghallgatása - lefolytatását, mivel a szerződéses kikötések vizsgálata az azokat tartalmazó okiratok és bizonyítékok értékelését és értelmezését teszi szükségessé.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét attól függetlenül kell vizsgálni, hogy azt a felperes pénzintézet ténylegesen alkalmazta-e. Nincs jelentősége a pénzügyi intézmény árazási gyakorlatának, sem magatartási kódexének, mivel azok nem részei a szerződésnek, ellenőrzésükre és számonkérésükre a fogyasztó nem jogosult - tette hozzá.
A bíró kiemelte: az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességes, ha a szerződéskötés előtt lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy előre lássa, milyen feltételek teljesülése esetén, mekkora mértékben kerülhet sor a díjak részére történő áthárítására.
Kanada és az Egyesült Államok július óta folytatott intenzív tárgyalásokat. 
