Az elmúlt napokban tapasztalt forintgyengülés kapcsán a megszokott forgalom kétszeresére, háromszorosára ugrott a pénzváltóknál - mondta a Privátbankár.hu megkeresésére Kósa Zoltán, a Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesületének (MPOE) elnöke. Elsősorban természetesen a valutával rendelkezők váltják forintra eurójukat és egyéb külföldi pénzeszközeiket, így realizálva az árfolyamnyereséget. Ugyanakkor a szakember minden hirtelen árfolyammozgás nyomán megjelennek az euró, dollár, stb. vásárlók is, akik úgy vélekednek, hogy a helyzet tovább romlik majd, s így a jelenlegi árfolyamok mellett is kecsegető beszállni egy kis valuta-spekulációba. Arányuk ugyanakkor csak tizede azoknak, akik ilyenkor valutát forintra cserélnek.
Azt a szakember kizárta, hogy a valutaváltók ilyen helyzetekben komolyan tudnak spekulálni: nem tudnak nagy tömegű pénz a raktáron tartani, ráadásul ilyenkor, a nyári időszakban "az Isten pénze sem elég", hiszen folyamatosan nagy tömegben érkeznek valutát forintra váltó turisták, míg a hét vége közeledtével a külföldre indulók rohama indul meg a váltóhelyekre.
Lespórolják a tranzakciós illetéket
Mindez annak a fényében jelent hatalmas előnyt ezeknek a cégeknek, hogy a hazai váltóhelyek forgalmának 70-80 százalékát teszi ki a külföldi valuták forintra váltása, azaz a valutavétel. A nem tisztességes váltók az illetékmentesnek minősített tranzakcióknak köszönhetően lényegesen kisebb árréssel tudnak dolgozni - mondta Kósa Zoltán.
A szakember szerint, amikor 2002-ben bevezették azt az előírást, hogy pénzváltó csak hitelintézet (bank, takarékszövetkezet) ügynökeként működhet, a korábbi feketeváltók visszaszorultak, mivel tartottak az ellenőrzéstől. Mára ugyanakkor kezdenek visszaszivárogni a piacra a korábban távozók: a szabályozásban ugyanis komoly hiányosságok vannak. A jelen helyzetben ugyanis úgy fest, hogy azoknak a hitelintézeteknek kellene ellenőrizniük pénzváltóikat, amelyektől a váltásból marzsot és jelentékeny ügynöki díjat kapnak. De ez sincs kimondva, jelenleg a váltóhelyek önbevallásán múlik, hogy mennyi illetéket fizetnek. A NAV nem ellenőriz tranzakciós illeték-bevételt, a rendőrségnek pedig nincs nyomozati jogköre pénzintézeti ügyekben. Az MNB ugyan rendelkezik jogosítványokkal, ám a tranzakciós illeték befizetés ebben az aspektusban nem a jegybanknak kellene ellenőriznie. S még az sem egyértelmű, hogy az anyacég vagy az ügynöke vizsgálata során kellene, hogy ez a probléma kibukjon. A kör bezárult
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
