A tranzakciós illeték bevezetése jövőre nem csak a jegybank megadóztatása miatt lesz érdekes - ez ebből várt 116 milliárdról végül lemondott a kormány -, hanem a kereskedelmi bankok szempontjából is. A július 9-én elfogadott törvény alapján ugyanis 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A tranzakciók után 0,1 százalék folyik majd az államkasszába, de fizetési műveletenként ez maximum hatezer forint lehet. Ez azt jelenti, hogy a 6 milliós tranzakció felett is hatezer forintot kell majd fizetni a pénzintézeteknek. Matolcsy György pénteken az egyenlegjavító csomag keretében bejelentette, hogy 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket vetnek ki az ATM-ből történő készpénzfelvételre (ez valószínűleg majd érvényes lesz a valutaváltásra és a banki pénzfelvételre is).
|
| Mi lesz az ingyenes számlákkal? |
Az új adó különösen izgalmas lesz a legtöbb magyar kereskedelmi banknál az utóbbi időszakban bevezetett ingyenes, vagy nagyon kedvezményes számlacsomagok esetében. Ezeknél a számláknál bizonyos pénzforgalom esetén nincs vagy nagyon kedvező a számlavezetési és bankkártya díja, ingyenes az automatás készpénzfelvétel (általában havonta kétszer), az átutalás, és a csoportos beszedés is. A tranzakciós illeték bevezetésével éppen ezeket a tételeket fogják megadóztatni. Kérdés, hogy lenyeli-e a bank ezt a tételt, vagy áthárítja az ügyfelekre?
Érdemes tehát az elkövetkező időszakban odafigyelni a bankok értesítésére, mert az esetleges változásokról tájékoztatniuk kell az ügyfeleket, illetve januártól érdemes lesz odafigyelni a számlakivonatra is, nem jelennek-e meg benne nem várt költségek.
|
| Binder István, PSZÁF-szóvivő |
Kérdés, hogy mit enged a szerződés
A díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. Kérdéses ugyanakkor, hogy a piaci verseny feltételei között továbbhárítják-e, s ha igen, milyen mértékben az illeték költségeit az érintett piaci szereplők a fogyasztókra – mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője a Privátbankár kérdésére.
Figyelni kell az értesítést
Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató a tranzakciós adóra hivatkozva változtatni kíván egyes, az ügyfelek felé fölszámított díjtételein, a hitelintézeti és a pénzforgalmi törvény előzetes ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó és egyéb előírásai alapján teheti meg – mondta Binder István.
A módosításról a hatálybalépés előtt tizenöt nappal, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Egyértelművé kell tenni melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik, és a változás okait is. A PSZÁF ezek alapján vizsgálhatja majd a módosítások jogszerűségét.
Az értesítésre már decemberben lehet számítani, a januári számlakivonatokon pedig már megjelenhetnek azok a tételek, amin változtatnak a bankok, így erre különösen érdemes figyelni.
A bankok még kivárnak
A Privátbankár kérdésére az ingyenes számlacsomagot kínáló bankok azt válaszolták, hogy az esetlegesen felmerülő többletköltségekről még tárgyalnak. Jelenleg is folynak a tranzakció hatásaival kapcsolatos számítások és pontosítások, és a jogszabály értelmezése, így még egyik banknak sincs kész koncepciója (főleg, hogy a 397 milliárdos egyenlegjavító csomag miatt megint változott a helyzet). A kereskedelmi bankok korábban már jelezték, valószínűleg nem tehetik meg, hogy ne hárítsák át az illeték egy részét a fogyasztókra - ez a 0,03%-os kulcsnál pláne így lesz.
Így is érdemes lehet ilyen számlacsomagokra váltani, a csomagváltás költségeit azonban figyelembe kell venni, és a különböző költségek változására is ügyelni kell a csomagváltás esetében.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
