Tízmillió hiteladathoz immár közvetlenül hozzáférhet az MNB azt követően, hogy felvásárolta a banki átutalásokban monopolhelyzetben lévő Giro Zrt.-t - írja a HVG. Önmagában az elszámolóházban szerzett tulajdonszerzés  még nem is annyira elfogadhatatlan, hiszen például Németországban is a jegybank működteti a bankközi elszámolórendszert. Azt már aggasztóbbnak tartják a HVG-nek névtelenül nyilatkozó szakemberek, hogy a Giro felvásárlása révén az MNB közvetlenül ráláthat a 2013 végén 9 millió lakossági és 1 millió vállalati hitelszerződés számára korábban nehezen hozzáférhető vagy teljesen megismerhetetlen egyedi adataira is. Ezek ugyanis a Giro által tulajdonolt - ily módon, közvetve, szintén kizárólagos MNB-fennhatóság alá került - BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.-ben összpontosulnak.

A 9 millió lakossági hitel adósa 4 millió 871 ezer magánszemély volt, ami azt jelenti, hogy a 18 évesnél idősebb magyar népesség 61 százaléka szerepel az adatbázisban - érzékeltette a BISZ a saját jelentőségét honlapján, még márciusban, vagyis azt megelőzően, hogy az MNB elindította a Giro kétlépcsős felvásárlását. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a tőzsdei ügyleteket elszámoló és értékpapírokat őrző Keler Zrt. többségi, 53,33 százalékos gazdája is az MNB (46,67 százalék a Budapesti Értéktőzsdéé), akkor már „csak” a jövedelemadó-bevallások becsatornázása szükséges ahhoz, hogy egy helyen összegződjenek a magánszemélyek és vállalkozások pénzügyi adatai.

„A Magyar Nemzeti Bank tudomása szerint nincs olyan hely, ahol ezek az adatok összegződnek” - válaszolta a HVG érdeklődésére az MNB sajtóosztálya. S arról sem tudnak - ahogy állítása szerint a NAV sem -, hogy tervek lennének a Giro, a BISZ és a NAV adatbázisának összekötésére, noha a piacon azt rebesgetik.

Ezzel szemben az OTP Banknál azt állították, hogy „ezek az adatok egy bankban mind megtalálhatók”, míg a K&H és az UniCredit a jegybank álláspontját osztotta a lapnak válaszolva. Ezt a K&H azzal indokolta, hogy ugyan saját ügyfelei termékeiről és a szerződések teljesítése körében kezelt adatairól törvényi kötelezettség alapján szigorú nyilvántartást vezet, ez azonban önmagában nem alkalmas összesítés készítésére. Az UniCreditnél hozzátették, hogy a nyomozó hatóságok rendelkezhetnek olyan jogkörrel, ami az adatok összefésülésére felhatalmazást ad, például jogszerű lekérdezések eredményeként. Hasonló értelemben nyilatkozott a hetilapnak az Erste Bank is, mondván: „a hatóságnak jogában áll adatszolgáltatást kérni, amit a banknak teljesítenie kell, ha megfelel a jogszabályi feltételeknek".