Szeptember végén már másodszor tárgyalt Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója és Orbn Viktor - értesült a Magyar Nemzet. A megbeszélésre - ami a lap információi szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részvételével zajlott - előzetes egyeztetést követően került sor. A tárgyaláson ismét arról igyekezett informálódni a kormányfő, hogy meddig hajlandó elmenni az osztrák pénzintézet vezetése a devizahiteles-csomagok finanszírozásában, de szóba kerülhetett a bank esetleges kivonulása is, illetve hogy abban milyen szerepe lehet a kormánynak. Érdekes ugyanakkor, hogy a Nemzet szerint a megbeszélésről az Erste-vezér távozott dolgavégezetlenül.

A Figyelő korábban arról írt, hogy előbb Lázár János Karl Seveldával, a Raiffeisen Bank International vezetőjével tárgyalt, majd Orbán Viktor az Erste-vezetővel folytatott megbeszéléseket. Az érintett bankok nem kommentálták az értesülést, az Erste képviselői azonban annyit kijelentettek a Magyar Nemzet kérdésére, hogy a bankcsoport minden országban kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik a kormányzattal.

A Citibank részleges kivonulásának bejelentését követően ismét felröppentek a Magyarországon működő külföldi pénzintézetek hasonló terveivel kapcsolatos értesülések. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó banki körökben járatos lapinformátor szerint továbbra sem dőlt el véglegesen, valóban maradnak-e a devizahitelek miatt hatalmas veszteséget elszenvedő cégek. A piacon keringenek olyan hírek, hogy immár nem csak osztrák, de adott esetben más országokból jelen lévő hitelintézetek is fontolgatják a magyarországi jelenlét megszüntetését. Van olyan kivonulni kész bank is a pletykák szerint, amelyik a „közelmúltban” jelent meg a magyar piacon, illetve olyan cégről is szólnak a hírek, ahol már korábban elkezdődött a magyarországi pozíciók feladása. A visszahúzódni szándékozók lépését ugyanakkor megnehezíti, hogy Magyarország nem épp vonzó piac, azaz vevő csak az igazán kedvező portékáért állnának sorba. Ennek kapcsán szakértők megjegyzik, hogy a Citibank lakossági ügyfeleiért, kiváltképp pedig a privátbanki partnerekért komoly harc várható. Más bankokért korántsem biztos, hogy ilyen nagy a kereslet – persze még mindig ott lehet az állam, mint végső vásárló. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy olyan feltételek mellett, mint amit az állam kínálni tud, ki hajlandó a magyarországi érdekeltségét feladni – úgy, hogy – ellentétben az eladási kényszerben lévő MKB-tuljadonos BLB-vel – semmi nem nyomja erre. Azt ugyanakkor a piaci szereplők kizárják, hogy az Erste elhagyná a magyar piacot.