Nemcsak a bankjegyek, hanem a fémpénzek portfóliójához is hozzányúlhat a jövőben a Magyar Nemzeti Bank - értesült a Napi Gazdaság. Ezzel párhuzamosan az ötszáz forintos bankjegy fémpénzzé alakításának ötlete is előkerült. Utóbbi kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról tájékoztatta a lapot, hogy 2014 és 2018 között a jelenlegi bankjegysorozat folyamatosan megújul, vagyis nincs olyan terv, amely az egyes papíralapú fizetőeszközök megszüntetését célozná. Az ötszáz forintos bankjegy felszámolása, illetve annak pénzérmésítése mellett azonban több gazdasági érv is felsorakoztatható, például az amortizáció ütemének csökkentése.
Az esetleges lépés mindenesetre nem okozna számottevő drágulást az előállítási költségekben, hiszen hiába olcsóbb a papíralapú pénz nyomása, a bankjegyeken szereplő biztonsági jelek miatt az egységnyi ár már megközelíti a pénzérmék bekerülési árát. Éppen a költséghatékonyság szól viszont az ötforintos kivezetése mellett, ugyanis annak legyártása már most többe kerül, mint a fémpénz névértéke, sőt, hulladékárban mérve is meghaladja annak vásárlói értékét. Az érme tömege 4,2 gramm, ennek 75 százaléka réz, 21 százaléka cink, 4 százaléka pedig nikkel. Csak a nyersanyagok beszerzési ára meghaladja a kész ötforintos fémpénz nominális értékét. Erre rakódik még rá a pénzverés költsége is.
Az MNB jelezte: az egyes érmecímletek gyártási költsége üzleti titok, az adatok publikálása a nemzetközi jegybanki gyakorlatban sem jellemző. Azt ugyanakkor közölték, hogy a forgalomban lévő ötforintosok darabszáma az elmúlt öt évben egyenletesen, mintegy 5-6 százalékkal emelkedett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a használatánál 20-25 millió darab ötös címletű fémpénz tűnik el egy-egy évben. Ez még messze van az egy- és kétforintosok 2008 előtt produkált jelenségétől, amikor ezek pótlására kivezetésük előtt évente 100-150 millió darabot készítettek a Magyar Pénzverő Zrt.-nél.
Az MNB úgy ítéli meg, hogy az ötforintos érmék cserélődése nem rendkívüli, a forgalomban való jelenlétük pedig érzékelhető, márpedig ennek megléte esetén - még ha az gazdaságilag indokolt is - nem születhet döntés a visszahívásukról. A Napi Gazdaság értesülése szerint sem gyors váltásról lehet szó: a lépésre leghamarabb három év múlva kerülhet sor, az inflációs, kereskedelmi és infrastrukturális hatások modellezését követően.
Ez a „gig economy.” 
