Jövő januárban a decemberi törlesztőrészletet már a forintosítás árfolyamán fixált árfolyamon átváltva fizethetik meg a jelzálog devizahitelt törlesztő ügyfelek – a Privátbankár.hu információi szerint erre vonatkozó szabályok látnak majd napvilágot a forintosítás szabályairól szóló, péntekre ígért jogszabályban. Mindez azt jelenti, hogy bár az elszámolás miatt a tényleges forintosítás csak a jövő év márciustól indulhatna, az ügyfelek addig is fixált törlesztőrészletet fizetnek majd, vagyis addig is mentesülnek az árfolyamváltozás, egy esetleges forintgyengülés hatásaitól.
Így a januári fizetést az ügyfelek svájci frank kölcsönök esetében 256,47, az euróhiteleknél 308,97, a jenhiteleknél pedig 2,163 forinton tervezhetik.
A lépés indokoltságát az támasztja alá, hogy a piacon ilyen hiteleket nyújtó hitelintézetek november 10-én lényegében a forintosítás árszintjén, a november 7-i árfolyamon a jegybanktól megvásárolt 7,86 milliárd euróval lényegében – erősen nem banki terminust használva - lecserélték a devizahiteleiket forinthitelre. Nem indokolt tehát, hogy ilyen helyzetben az ügyfelek továbbra is árfolyamkockázatot fussanak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség megállapodása alapján, amennyiben a forintosítási árfolyamnál erősebb forint mellett történne a tényleges forintosítás, akkor a november 10 és a tényleges konverzió közötti időpont közötti árfolyamkülönbséget a bankoknak be kell majd fizetniük a költségvetésbe – azaz ők nem húznak hasznot. Ha a bankoknak veszteségük lesz az árfolyamváltozáson (gyengül addig a forint), akkor azt leírhatják a jövő évi és a 2016-os bankadóból. Az ügyfelek felé történő gyorsított „forintosítás” ezt az elszámolási időszakot is lerövidítheti, ami szintén ésszerűnek tűnik.
Ami még nyitott kérdés
Az ügyfelek szempontjából kérdés lehet még a kamatszint. A piaci devizahitelek kamatszintje jelenleg több esetben magasabb lehet, mint a forintosítás utáni forint hitel kamat, ám a helyzet átmeneti, hiszen, amikor sor kerül az elszámolásra, az addig az időpontig jogtalanul elszámolt kamatszint kamatos kamattal jár majd vissza az ügyfeleknek.
Ez okozza ugyebár a beígért átlagosan 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést. (Az induló forint kamatok az MNB várakozásai szerint az induló devizahitel-kamatszint közelében lesznek, hiszen az akkori CHF-Libor szintjén áll mostanság a BUBOR-kamatszint, míg a kamatfelárak tekintetében akár jegybanki elvárásokra is lehet majd számítani. A forintosított hitelek szinte bizonyosan fixált kamatfeláras termékek lesznek, amelyek esetében a felár a januári fair bankokról szóló törvény szerint 3 évig nem változtatható.)
Persze, az ügyfelek rosszabbul is járhatnak a fixált árfolyammal, akkor, ha a forint erősebb szinten állna januárban, mint a forintosítási szint, hiszen így az aktuális törlesztőrészlet kissé magasabb lehet. Ugyanakkor a feltételezés a másik irányba is megáll: sokkal jobban járhatnak akkor, ha a frank árfolyam január elején 260 forint körüli szintre emelkedhet. Miután a kormányzat fő célja az, hogy az árfolyamkockázatot ne a lakosság fussa, ez nem lehet féloldalasan végrehajtani, azaz csak akkor közbelépni, ha az ügyfél "veszít" a magasabb árfolyammal.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
