| Az alárendelt kötvény a befektetők által tudottan kockázatos eszköz. Olyan értékpapír, amelynek a jogosultját a kibocsátó csődje esetén más hitelezők megelőzik a kielégítési sorrendben. |
Már így is túl sokba került az adófizetőknek
A javaslatot még az osztrák parlament felsőházának is meg kell szavaznia, a törvény ezután az államfő aláírásával léphet életbe.
Az osztrák kormány hangsúlyozta: a veszteség egy részének áthárítása egyszeri döntés, a Hypo Alpe Adria már így is 5,5 milliárd eurójába került az államnak. Az intézkedés összhangban van az Európai Unióban 2016-tól bevezetendő bail-in intézményével, amely a bajban lévő bankok pénzügyi helyzetét részben a befektetők teherviselésével rendezné az állami segítségnyújtás helyett.
Nagyot buknak a befektetők
A kedden elfogadott osztrák törvény értelmében a befektetőknek mintegy 890 millió eurós veszteséget kell átvállalniuk, a bank korábbi tulajdonosának, a garanciát adó Karintia tartomány részesedését megvásárló német BayernLB-nek pedig további 800 millió eurót. A bail-in részeként a javaslat létrehozna egy állami "rossz bankot", amely átvenné a Hypo bank több milliárd euró értékű, "mérgező" eszközeit - a nem teljesítő hitelek fedezetét -, és azokat több év alatt fokozatosan írná le.
A döntés az idei osztrák államadósságot a hazai össztermék (GDP) majdnem 80 százalékára növeli, a költségvetési hiányt is csaknem megduplázza, GDP-arányosan 2,7 százalékra.
Mit ér így az állami garancia?
A hitelminősítők, bankárok, és a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztet, hogy veszélyes precedenst teremthet a döntés, amely aláássa az állami garanciába vetett befektetői bizalmat. A kötvénytulajdonosok, amelyek között biztosítók és nyugdíjalapok is vannak, várhatóan megpróbálják megakadályozni az osztrák törvény életbe lépését.
A Hypo Alpe Adria bankot az osztrák állam 2009-ben privatizálta, hogy elejét vegye a csődnek, ami súlyos következményekkel járt volna a régióban.
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
