Tavalyi év végén derült ki, hogy a szeptemberben forgalomba hozott, jórészt műanyagalapú ötfontos nyomokban marhafaggyút is tartalmaz. Ez hatalmas felzúdulást keltett a vegetáriánus és vegán életmódot folytatók, valamint a marhahús-feldolgozásból származó termékeket hagyományosan elvető indiai közösségek körében.
Petíció is indult az ötfontos gyártási technológiájának megváltozatására. Az online felhívást szerdáig csaknem 135 ezren írták alá.
Keresnek más megoldást
A Bank of England szerdán közölte, hogy tiszteletben tartja és rendkívül komolyan veszi az ötfontos marhafaggyú-tartalma miatt az egyes közösségekben felmerült aggályokat, és folyamatos kapcsolatban áll a bankjegy alapanyagát szállító céggel a lehetséges alternatív gyártási eljárások kidolgozása érdekében.
A brit jegybank közölte ugyanakkor azt is, hogy 46 millió fontot (csaknem 17 milliárd forintot) költött az eddig elkészült ötfontosok előállítására, és 24 millió fontot a hamarosan forgalomba kerülő, ugyancsak műanyagalapú tízfontosok már kinyomtatott 275 millió példányára.
A bankjegyek újranyomtatása ismét ugyanennyibe kerülne, emellett 50 ezer fontot kellene fordítani a jelenlegi állomány biztonságos megsemmisítésére.
A Bank of England szeptember 13-án mutatta be az új ötfontost, amely az első polimer-alapanyagú brit bankjegy, és az idén forgalomba kerül az ugyanilyen anyagból gyártott tízfontos, később pedig a húszfontos is.
Ezután a Privátbankár is utána járt, vajon a magyar bankjegyek tartalmaznak-e állati eredetű összetevőket? A Magyar Nemzeti Bank válaszát itt tudják megnézni >>>>
Nagyon enyhe a plusz. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
