Magyar tulajdonosnak szeretne eladni az állam két bankot (MKB, Budapest Bank), de nem látni a szóba jöhető vevőket - írja mai számában a Figyelő. A terv az, hogy az MKB-t az év végéig az állam, vagyis a közvetlen gazda Magyar Nemzeti Bank eladja. Az hírlik, hogy a bank rossz portfólióját eddig nem sikerült egyben értékesíteni (a KPMG dolgozott ezen, és állítólag még mindig megvalósulhat a tranzakció). A rossz elemeket az eladási ügyletig mindenképpen leválasztják az MKB-ról, amely addigra így már egy tiszta intézmény lesz. A rossz elemekkel vagy egyesével kell bajlódni, vagy az állami MARK (Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.) bevonása is szóba jön. Az is lehet, hogy létrehoznak egy olyan MKB-s rossz bankot, amelyik a jó részek eladása után állami marad. Ezen az elképzelésen állítólag a Deloitte dolgozik.
Néhány megoldás kiesik
Egy év végi tranzakcióig sem a korábban sokak által jósolt Budapest Bank-integrációt, sem a tőzsdére vitelt nem lehet már lebonyolítani. Eladási szempontból amúgy sem volna okos összekötni az MKB-t a BB-vel, mert az nagyon korlátozná az állam lehetőségeit. A politika ugyanis magyar vevőt szeretne. A tiszta MKB értéke 100-200 millió eurós nagyságrendű lehet, a BB-t 700 millió dollárért veszi meg az állam, s ennél olcsóbban nem adják majd oda. Vagyis egy esetlegesen közösen értékesítendő bank minimum 700-800 millió eurót érne. Ennek a többsége (51 százaléka) 350-400 millió eurós árral indulhat. Melyik magyar befektetőnek van 350-400 millió eurója, vagyis 100-120 milliárd forintja? - teszi fel a kérdést a Figyelő, s válasza: semelyiknek.
Akinek van pénze, annak nem adják
A politikának is elfogadható magyar vevő nem nagyon látható. Csányi Sándor és az OTP neve minden magyar bankdealnél felmerül, de az OTP csak nagyon olcsón szeret venni, és versenyaggályok is felmerülnének. Spéder Zoltán, illetve az FHB-s, takarékbankos világ nem rendelkezik ekkora tőkével. Az elmúlt években az állammal együtt küzdött azért, hogy a vízfelszín fölött maradjon. Szóba kerülnek a híresztelésekben a MET Magyarország Zrt.-ből ismert portfólióbefektetők (Nagy György, Garancsi István). Ők bizonyára sok pénzt tudnak mozgatni, de amiről itt szó van, az azért más nagyságrend. Simicska Lajos és köre már aligha rúg labdába, ha az állam az új magyar bankrendszer meghatározó szereplőit válogatja. Más hazai üzleti körök, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Sánta János, a Duna Aszfalt tulajdonosai és a többiek sokféle iparágban felbukkanhatnak, ám azért banktulajdonosok aligha lesznek.
Orbán kezében a döntés?
"Viktor fog dönteni" - kommentálták a lapnak az MKB és a Budapest Bank lehetséges jövőjét kommentálják így rendre az állami potentátok. Arra utalnak, hogy az állam meghatározó szereplőinek fejében két teljesen ellentétes elképzelés él a két bank közös vagy külön sorsáról, amelyek közül csakis Orbán Viktor miniszterelnök választhat. Nagyon leegyszerűsítve a viszonylag bonyolult frontvonalakat, adott egy nagyon stabil, jellemzően évi 10 milliárd forint nyereséget termelő, jól működő Budapest Bank, amely Nagy Csaba MFB-elnök, Németh Lászlóné államtitkár és végső soron Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tulajdonosi irányítása alatt áll. Adva van emellett a magyar kereskedelmi bankrendszer állatorvosi lovának is tekinthető, négy éven át 100-100 milliárd forintos nagyságrendű veszteséget termelő MKB, amelyet jelenleg a Magyar Nemzeti Bank kontrollál. Sokat foglalkozott a hitelintézettel korábban az MNB erős embere, Nagy Márton ügyvezető, a végső gazda pedig Matolcsy György jegybankelnök.
Úgy hírlik, hogy az MNB-s vonal együtt szeretné kezelni a két pénzintézetet, hiszen a rosszabbik bank méretes problémáit részben talán orvosolhatná a jó, így ez szolgálná a pénzügyi stabilitást (ami ugye az MNB egyik fő felelőssége), míg a BB új gazdái szívesen látnák külön a két intézményt. A kérdés állítólag még nyitott, a miniszterelnök nem döntött.
És többiek? Nem lesz Erste-bevásárlás?
A GE teljes és a Citibank részleges kivonulása mellett távozáson dolgozik a Sberbank és az AXA is. Az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt finanszírozási gondokkal küzd az orosz Sberbank, amely eladná a magyar hálózatát, de a vevők nem tolonganak, aki jönne, az csak negatív árat tart elfogadhatónak. Viszonylag normál mederben tart a Citibank lakossági üzletágának eladása, illetve az AXA Bank teljes vagy részleges értékesítése. Azért ezekben az üzletekben sem könnyű feltenni a pontot az i-re. Az állam korábban az EBRD-megállapodással egyidőben az Erste Banknál is 15 százalékos vételi szándékot jelentett be, azonban itt teljesen megakadt a folyamat, a felek most éppen felálltak az asztaltól.
A figyelő szerint most még talán lehet eladni: a fair szabályok, az alacsony kamatkörnyezet és a Quaestor-alap miatt a közeljövőben évi 80-100 milliárd forinttal rosszabb lesz a hazai banküzlet.
Az idősebbek pesszimistábbak. 
