(Fotó: Sxc.hu)

A bitcoin nevű számítógépes fizetőeszköz árfolyama szerdán délután 6600 dollárnál újabb történelmi rekordot ért el a Coindesk nevű oldal több „tőzsde” átlagáraiból készülő árindexe szerint. (Ez egy átlag, egyes kereskedési platformokon az ár jóval feljebb is lehetett.) Az újabb emelkedéshez több rövid távú tényező hozzájárulhatott. Hosszabb távon viszont azt is mondhatjuk, hogy minél jobban és többen temetik a bitcoint, annál életképesebbnek látszik. Már 2013-ban, amikor bevonult a köztudatba, rengeteg pénzügyi szakember nevezte lufinak, átverésnek vagy szemétnek, amikor még csak 30-40 dollár volt az ára.

A legfontosabb kiváltó ok lehet most, hogy a CME (a chicago-i áru- és határidős tőzsdekomplexum, a világ mára legnagyobb tőzsdecsoportja) fel kívánja venni a bitcoint termékei közé. A Bloomberg szerint az év végéig határidős üzleteket terveznek indítani, de opciók és swap-üzletek bevezetése is napirenden van.

Bevonul a mindennapokba?

Ennek jelentősége beláthatatlan, körülbelül olyan, mintha valahol az addig tiltott marihuána hirtelen bevonulna a szupermarketek és gyógyszertárak szabad polcaira. A bitcoint mindeddig valójában nem hivatalos, magáncégeknél levő kereskedési rendszerekben adják-veszik, amelyek ha nem is tiltott, de nem szabályozott intézmények. Ettől aztán a komoly nagybefektetők, intézmények nagy része nem kis vásárolhat belőle, a kicsik jelentős része meg nem mer.

A kérdés nem kevesebb mint az, sikerül-e a bitcoin-üzletágat a széles befektetői körök, kis- és nagybefektetők számára egyaránt hozzáférhetővé tenni, méghozzá biztonságosan és kényelmesen. Bevonul-e a hétköznapi befektetések közé.

Tömegcikként fényesebb jövő

A bitcoin megvásárlása alapesetben némi számítógépes felkészültséget, komoly odafigyelést, különböző biztonsági szabályok betartását igényli. Erre nem mindenki képes vagy hajlandó. A hacker-támadásokkal és más visszaélésekkel kapcsolatos botrányok is sokakat elriaszthatnak.

Ha sikerülne megoldani a biztonságos és kényelmes hozzáférést, újabb tömegek vásárolhatnak bitcoint, és ez az árat is tovább vinné felfelé, akár a sokszorosára is. Hiszen kínálata eléggé korlátozott. Hosszú ideje próbálnak például bitcoin-ETF-eket (tőzsdén kereskedett befektetési alapokat) létrehozni, egyelőre kevés sikerrel.

A Facebook alapítása kapcsán elhíresült Winklevoss fivérek által tervezett Winklevoss Twins Bitcoin ETF létrehozásának kérelmét tavasszal visszadobta az USA felügyeleti hatósága. Így járt pár másik kezdeményezés is (VanEck, REX).

A tőzsdék megvédhetik a befektetőket

Nem csoda, a bitcoin nem értékpapír, nem áru, nem ingatlan, nem pénzügyi eszköz a hagyományos meghatározások szerint. Nem olyasmi, mint amire eddig befektetési termékeket alapoztak. A bitcoinhoz, vagyis az azt tartalmazó számlához való hozzáférést egyetlen titkosító kód lehetővé teszi, ennek ellopását, átadását nagyon nehéz megakadályozni.

Ha viszont lenne „rendes”, hivatalos tőzsdén jegyzett bitcoin-üzletfajta (kontraktus), a különböző befektetési alapok és más intézmények is követhetnék annak árfolyamát. A tőzsdék teljesítési, fizetési garanciarendszere komoly védelmet nyújthatna a befektetőknek, és a szabályozatlan, anarchikus, szürke zónából a hivatalos pénzügyi világba emelhetné a bitcoint.

Már augusztusban tudni lehetett

Így már az ETF-ek és más tőzsdei termékek (például certifikát) sikeres engedélyeztetésének valószínűsége is sokkal nagyobb lehet. Ilyen ETF-ek létrehozásával ugrásszerűen nőhet a közvetett bitcoin-vásárlók köre, és még inkább az egekbe mehetne az árfolyama.

A CME kezdeményezéséről egyébként már korábban is lehetett hallani, például augusztus elején, így a hír elvileg nem új, de a bitcoin kissé kaotikus és bizonytalan világában minden újabb megerősítés jól jön. A ProShares nevű hatalmas, ETF-eket gyártó pénzügyi vállalkozás már szeptemberben azzal a tervvel adta be két új ETF-ének létrehozási kérelmét, hogy a majdani chicagoi határidős bitcoin-piacon forgalmazott kontraktusokkal töltse fel azokat. (ProShares Bitcoin ETF and ProShares Short Bitcoin ETF.)

Van már egy, de drága

A hatóságok ellenkezését egyébként egy befektetési alapnak mégiscsak sikerült legyőznie, még 2013-ban. A Grayscale Bitcoin Investment Trust (ticker: GBTC) azonban csak az amerikai tőzsdén kívüli piacon forog, nem szabályozott értékpapír-piacon. Készítője úgy hirdeti, mint az első bitcon-követő befektetési alapot. Az árfolyama tavaly ilyenkor 109 dollár volt, kedden 868 dollár, ami majdnem pontosan nyolcszorozódást jelent. A bitcoin azonban ez idő alatt 8,8-szorosára drágult.

A Barrons egyik cikke is céloz arra, hogy az alap költségei magasak, de ez majd a piaci versennyel csökkenni fog, ha jönnek mások is. Az alapítók oldalán évi két százalékos alapkezelési költség szerepel (a legtöbb ETF-nél ez inkább ezrelékekben mérhető). Szeptember végi adatok szerint 713 millió dollár volt benne, ez azóta a bitcoin-árral egymilliárd fölé is nőhetett. (A cég ethereum-alapot is indított, ott már 3 százalék a díj.)

Svájc lesz a bitcoin Svájca?

Szintén a Barrons szerint a svájciak nem veszik annyira komolyan a szabályozást, rugalmasabban állnak a bitcoinhoz. Ennek köszönhetően lehet, hogy Zug városa lesz a bitcoin-vagyonkezelés egyik központja, egy ottani cég már ma is jelentős árbevételt ér el ebből.

A másik jelenség, ami a bitcoin-árfolyamot befolyásolhatja, a „fork” (elágazás, kettéhasadás) lehet. A bitcoin (BTC) úgynevezett blokklánca már egyszer elágazott, szétvált bitcoinra és bitcoin cash-ra (BCH) a nyáron. Néhány napja pedig létrejött a bitcoin gold (BTG) is.