Ugyanakkor a SZIT státusz a cég számára olyan kötelezettséget jelent, hogy az eredményének 90 százalékát osztalékként ki is kell fizetni a befektetői részére.
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-t (BIF) 1994-ben alapították, tőzsdei bevezetésére pedig lassan húsz éve, 1998. januárjában került sor. A szigorú tőzsdei szabályozásnak köszönhetően folyamatosan transzparensen működik. A társaság üzletpolitikája konzervatív, alapja a meglevő ingatlanok folyamatos működtetése. Fő tevékenységi köre a cég saját tulajdonában lévő, elsősorban Budapest kitűnő lokációiban, valamilyen tömegközlekedési csomópont közvetlen közelében elhelyezkedő irodaházainak hasznosítása, de található a portfóliójában több fővárosi és vidéki hotel és belvárosi parkolóház is. Az elmúlt két évtizedben több jelentős ingatlanfejlesztést is megvalósított a társaság, a BIF fejlesztette az Üllői úton lévő, jelenleg az FHB Bank székházaként működő irodaházat, a pesti Duna parton a vegyes funkciójú iroda-lakóépület társasházként működő Castrum házat vagy a budai, kitűnő elhelyezkedésű lakóparkot a Pasa-parkot. Az utóbbi pár évben a BIF fejlesztési tevékenységét a budai oldalra koncentrálja, ahol is 3. kerületben, a Testvérhegy és Hármashatárhegy között lévő 35 hektáros komplett zöldövezeti városrész fejlesztését végzi. 2017-es év végére befejeződött a terület komplett közművesítése, első ütemben 85 db építési telek került átadásra, a második ütem 90%-ban értékesített telkeinek átadása pedig jelenleg zajlik.
A társaság mind jövedelemtermelő ingatlan portfólióját, mind fejlesztési tevékenységét folyamatosan bővíti, elsőre napi aktualitású példa a december elején megvásárolt, a Belváros közepén, a Vigadó téren található – korábbiakban a K&H Bank székházaként működő – irodaépület megvásárlása, utóbbira pedig a Harsánylejtő 3. ütemében fejlesztés alatt álló 80 lakásos exkluzív lakópark.
A fenti fejlesztéseken túl további két hasonló, Budapest emblematikus épületei közé tartozó épület megvásárlásán dolgoznak jelenleg is – mondta el a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu BÉT Akadémia nevű rendezvényén Sajgál Gábor vezérigazgató.
|
| Sajgál Gábor, a BIF vezérigazgatója a Privátbankár.hu és a Budapesti Értéktőzsde közös rendezvényén. Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu |
A társaság működése és további fejlődése még sok tartalékot rejt, a hitelállományuk az ingatlanvagyon értékéhez képest mérsékelt, így eladósodottságuk az ingatlanpiacon szokásoshoz piaci átlaghoz képest kimondottan alacsony.
| A SZIT-ek jelentette újdonságokról, működésük feltételeiről és a hazai ingatlanpiac helyzetéről itt olvashatsz részletesen >> |
A jelenlegi magyarországi piaci környezet az ingatlanfejlesztő, hasznosító cégek számára abszolút kedvezőnek mondható, a környező országokban jelentősen magasabbak az árak és bérleti díjak, alacsonyabbak az ingatlanpiaci hozamelvárások. Magyarországon a politikai helyzet már jó ideje stabil, ami szintén bátorítja a külföldi befektetőket.
Jelentős befektetések és megtakarítások vannak a hazai ingatlanalapokban, ami jelzi, hogy az ingatlanokban egyaránt bíznak az intézményi és magán befektetők is. Egy tőzsdei ingatlanhasznosító cég, mint a BIF részvényeinek megvásárlása diverzifikálni tudja a befektetők ingatlan-jellegű portfólióját és csökkentheti a befektetők kockázatait – hangzott el.
Bejelentkezett SZIT-nek
A BIF 2017. október 20-án bejelentkezett a SZIT adózás alá, aminek jelentős adózási előnyei vannak. (SZIT-ek: szabályozott ingatlanbefektetési társaságok.) A SZIT-eknek nem kell társasági adót és iparűzési adót fizetni, ezáltal jövedelmezőségük jelentősen emelkedik. Ezek mellett az eredményének 90 százalékát osztalékként kell kiosztania, ami jó hír lehet a befektetők számára.
A SZIT-társaságoknak 25 százalékos közkézhányaddal (free float) kell rendelkeznie (a részvények negyedének kisbefektetőknél kell lennie). A társaság a SZIT összes feltételrendszerének teljesítéséig, melynek végső határideje 2018. december 31 SZIT előtársaságként (SZIE) működik, azonban ez alatt az átmeneti, előtársasági időszak alatt is élvezi a SZIT adózás előnyeit. A BIF a nyilvántartásba vétel óta elmúlt időszakban teljesítette a SZIT-ekkel szemben támasztott szinte valamennyi követelményt, jelenleg a törvény által előírt közkézhányadot szeretnék megteremteni. Ez kitűnő alkalom a tőkebevonásra és a további akvizíciókhoz és fejlesztésekhez szükséges önerő megszerzéséhez, ugyanakkor lehetőség a tőzsdei intézményi és magánbefektetők részére, hogy egy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a működésük elmúlt mintegy 20 éve során minden más befektetési formánál jobban teljesítő – húsz év alatt átlagosan évi 7 százalékos hozam – befektetési lehetőséggel színesítsék és diverzifikálják portfóliójukat. A cég részvényeinek kockázata a vezérigazgató szerint alacsony, működése transzparens, ezért és vonzó lehet a befektetők számára.
Alacsony hozamú ingatlanalapok?
Felmerülhet a jogos kérdés, hogy miért ne a piacon már jó ideje meglévő, a befektetők és megtakarításaiknak helyet keresők számára jól ismert és számos helyen hozzáférhető ingatlan alapokba fektessenek be továbbra is.
A vezérigazgató saját bevallása szerint nagyon szereti az ingatlanalapokkal összehasonlítani a cégét. Az ingatlanalapoknak jelentős tőkeállománnyal kell rendelkezniük az értékpapírok likviditásának biztosítására, mi általában nagy államkötvény állományt jelent.
|
| Sajgál Gábor, a BIF vezérigazgatója a Privátbankár.hu és a Budapesti Értéktőzsde közös rendezvényén. Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu |
Ha egy portfólióban a befektetések fele hat-hét százalékos hozamú ingatlanokban van, a másik fele pedig állampapírokban vagy egyéb relatíve kis kockázatú, de alacsony hozamú befektetési formában, akkor az átlagosan csak 2-3 százalékos hozamot fog biztosítani – mondta a vezérigazgató. Ez egyébként jól megfigyelhető szinte az összes hazai ingatlan alapnál. Egy tőzsdei ingatlantársaságnál azonban nincs ilyen likviditás biztosítási kötelezettség, a hozam évi 5-10 százalék között is mozoghat az ingatlanok kategóriájától függően.
A BIF 5-10 százalék közötti értéket vár
Tehát az ingatlanalapoknál jelentősen magasabb, a vezérigazgató szerint akár 2-3-szoros is lehet az tőzsdén jegyzett ingatlancégek hozama, főleg, ha azok még SZIT státussal is rendelkeznek. A tőzsdei szabályozás és transzparens működés miatt azonban a kockázat nem két-háromszoros, hanem gyakorlatilag az alapokénál alig valamivel magasabb lesz. Ezért arra biztatja a befektetőket, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget. A BIF saját befektetéseire a hozamelképzelésük alapvetően ennek a sávnak a közepén található.
Hogyan lehet úgy növekedni, hogy az eredmény 90 százalékát kifizetik osztalékként? – kérdezték a cégtől. A vezérigazgató tájékoztatása szerint egyrészről a társaság saját részvény állománya jelentős tartalékot jelent erre a célra illetve vizsgálják annak lehetőségét is, hogy befektetői igény szerint az osztalékot új kibocsátású részvényekben fizetik ki, mivel a BIF-et alapvetően osztalékpapírnak szánják a tőzsdén.
Eladnák a saját részvényeket
Jó hír az ezen ingatlanbefektetési forma után érdeklődők számára, hogy szabályozásnak való történő törvényi megfelelés érdekében az előírt közkézhányad biztosítását a társaság a jelenleg a tulajdonában lévő négymillió-nyolcszázhatvannégyezer darab saját részvényéből történő értékesítéssel szeretné elérni.
A cég jelenleg úgynevezett SZIT előtársaság, 2018 december végéig kell minden szabálynak megfelelni, így a közkézhányadra vonatkozó előírásoknak is – mondta el Sajgál Gábor.
Körültekintő vezetés? 
