|
| Fotó: Raúl Ortiz de Lejarazu Machin |
Cristina Kirchner argentin elnök hétfőn tett javaslatot az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának, az YPF-nek az államosítására.
Az YPF 57,4 százaléka a spanyol Repsol tulajdonában van, további 25,5 százaléknyi hányad az argentin Eskenazi családé. A cég fennmaradó tulajdonrészével a Buenos Aires-i és a New York-i értéktőzsdén kereskednek. Cristina Kirchner azt szeretné, ha az YPF 51 százaléka az állam tulajdonába kerülne. Az argentin elnök egyelőre azonban nem tárta fel, hogy mekkora összegért váltanák ki a spanyol cég tulajdonrészét. Az Eskenazi család részesedését nem fenyegeti az államosítás.
A Citigroup a Repsol részvényének a célárát 25,50 euróról 20,50 euróra csökkentette.
Az államfő államosításra vonatkozó tervének bejelentése után felfüggesztették a kereskedést az YPF részvényével Buenos Airesben. New Yorkban a cég árfolyama hétfőn 20 százalékkal zuhant.
Importra kényszerülve
|
Hová vezet az unortodox argentin út?Az argentin kormány unortodox gazdaságpolitikája a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával, a jegybanki tartalékok kormányzati célokra történő felhasználásával, a sajátos protekcionizmusra épülő iparpolitikával eddig fenntarthatónak tűnt. Jelenleg azonban a kormány gazdaságélénkítésre irányuló mozgástere folyamatosan szűkül, a piacok bizalmát elvesztették, és egyre nagyobb veszélyt jelent a növekvő, ám el nem ismert infláció is. |
Az YPF a Repsol becsült olajkészletének negyven százalékát adja, üzemi eredményének pedig a negyedét. A Repsol szerint törvénytelen a tervezett államosítás, amit megtámad minden lehetséges fórumon.
Az argentin államfő a magánszektor energiacégeit teszi felelőssé azért, hogy csökken az ország olaj- és gáztermelése, és emiatt Argentína nettó energiaimportőrré vált. Argentína idén várhatóan több mint 10 milliárd dollár értékben kényszerül földgázt és cseppfolyósított földgáz importjára.
Az YPF céget állami vállalatként 1922-ben alapították, és a kilencvenes években privatizálták. 1999-ben a Repsol szerezte meg a YPF 98 százalékát.
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
