Ki mit vár egy részvénytől?
A részvény egy cégben tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amit alapesetben a befektetők két okból tartanak: árfolyamnövekedés reményében és osztalékért. A tulajdonjog önmagában nem sokat jelent a kisbefektetőknek, bár előfordul, hogy néha a közgyűlésen együttesen érvényesíthetik akaratukat egyes kérdésekben.
A nagybefektetőknél már egész más a helyzet. Ők akár a cég vezetésébe is beleszólhatnak, de ami a gyakoribb, különösen mostanában Amerikában, hogy a cégben felgyülemlett pénzre fáj a foguk, és ha nem látnak nagy növekedési lehetőséget a cég tevékenységében, akkor követelni kezdik a pénz részvényesekhez juttatását, ami ilyenkor lehet osztalékfizetés, vagy a cég általi sajátrészvény-vásárlás.
Osztalékpapírok (fejőstehenek)
De térjünk vissza a hazai vizekre, és az osztalék helyzetre. Van néhány papír, amik hagyományosan stabil, viszonylag magas osztalékot fizettek sokáig: az áramszolgáltatók és a Telekom. Nemhogy osztalékuk, de még osztalék hozamuk (az osztalék mértéke százalékosan az árfolyamhoz viszonyítva) is elérte időnként a 8-10 százalékot.
Ezek az idők aztán a rezsicsökkentések és a telekomadó megjelenésével véget értek, az osztalékok visszaestek, sőt a Telekomnál el is maradt az osztalékfizetés. Az idei év után viszont már 15 forintos osztalékot tervez a cég, ami a jelenlegi árfolyammal számolva nagyjából 4 százalék. Az Elmű most 1200, az Émász 900 forint kifizetését tervezi részvényenként, ami a papírok 19 ezer forintos árfolyamát figyelembe véve az előbbinél bő 6 százalék, utóbbinál közel 5 százalék. A jelenlegi kamatszintet figyelembe véve ezek már vonzó szintek, ha nem tartunk árfolyameséstől.
A nagyok
A Molnál közel 500 forintos osztalék várható, ez 4 százalékos hozam. Az OTP-nél 145 forint az osztalékjavaslat, ez a mostani 5300 forintos árfolyammal 2,7 százalék, ami viszonylag szerény, de tekintetben kell vennünk, hogy a tavalyi év veszteséges volt, a továbbiakban viszont vastagon nyereséges éveket várunk, ennek megfelelően nőhet az osztalékfizetés mértéke is. A Richter 33 forint osztalékot javasol, ami viszont még az 1 százalékot sem éri el.
Összességében az látszik, hogy tőzsdei részvényeink között már akad vonzó osztalékhozam. Az Elmű és az Émász mindenképpen kedvező, és a Mol 4 százaléka sem rossz. Az OTP és a Telekom esetében pedig jövőre lehet hasonló a helyzet: 4 százalék körüli osztalékhozamra számíthatunk náluk is (változatlan árfolyammal kalkulálva).
Tényleges hozam
Ezek után már csak az a kérdés, hogy számolhatjuk ki tényleges várható hozamunkat, hisz az osztalékhozam egy adott árfolyamra vonatkozik, de az árfolyam állandóan változhat. Ezért két dolgot kell figyelembe venni, mikor a tényleges, illetve jövőbeni osztalékhozamot próbáljuk kalkulálni: hogy milyen árfolyamváltozásra számítunk, illetve hogy milyen jövőbeli osztalékot tudunk elképzelni.
A legegyszerűbbe eset, ha stabil árfolyammal és stabil osztalékkal számolunk. Ebben az esetben a kalkulálható osztalékhozam hosszú távon is fennmarad. Rövidtávon elérhetünk nagyobb hozamot is, ha arra számítunk, hogy egy részvény árfolyama az osztalékfizetés után kevesebbet esik vissza, mint maga az osztalék.
A leglényegesebb viszont az, hogy a papír árfolyamában ne várjunk komolyabb esést. Ez ugyanis lerontja hozamunkat, erodálja tőkénket, kivéve egy esetet: ha a részvényben a következő évekre hosszú masszív osztalékemelkedésre számítunk. Persze az is igaz, hogy ha nagyon megemelkedik az osztalék, akkor óhatatlanul az árfolyam is növekedni kezd.
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
