A vásárlót védi, a boltot szívatja - mire volt jó a webshop-törvény?

Tavaly vezette be az új szabályozást a fogyasztóvédelem, amely szerint a honlapjukon folyamatosan frissítik a súlyos hibákat vétő weboldalak listáját. Egy évvel a törvény bevezetése után mintegy 203 webáruház szerepelt a listán, mintegy felüknél ráadásul azóta sem javították a hibát, hogy először felhívták rá a figyelmet, ezt közölte a blokk.com a Privátbankár.hu-val. A hibázó weboldalak aránya 86 százalék volt 2017-ben, vagyis a jelenlegi online állománynak ekkora hányada hajlamos véteni a szabályozás ellen.

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti ékes zöld felirattal, hogy a webáruház, a vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette. Jelenleg mintegy egyharmaduknál hiányzik a jelzés, ami két dolgot jelenthet: vagy lenyelik az azóta megemelt minimum 200 ezer forintos bírságot, vagy már javítottak, de még nem kerültek fel a fogyasztóvédelem honlapjára.

Furcsa nevek, aránytalan bírságok

A fogyasztóvédelem egyébként meglehetősen komolyan veszi a domain nevek választását, a jelenlegi szabályozás szerint az úgynevezett vezérszón kívül (ami megkülönbözteti a webáruházat a többitől, tehát gyakorlatilag a neve) csak magyar szavak szerepelhetnek az elnevezésben. A trágár, obszcén vagy sértő kifejezéseket azonban nem minden esetben – vagy nem azonos súllyal – szankcionálják, így találkozhatunk a problémás webshopok listáján a faszacuccok.hu (sic!) tétellel is.

Ma nem tudni, hány webáruház kapott az ismételt ellenőrzés nyomán legalább 200 ezer forint bírságot (ez az alsó határ, ennél csak több lehet). A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a vétkező webáruházak csaknem egésze kis- és középvállalkozás, így továbbra sincs értelme a 200 ezres alsó bírsághatárnak (korábban első körben 15 ezer volt a minimum), hiszen bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is potyoghat a 200 ezres bírság – például ha nem tüntetik fel a tárhely szolgáltatóját vagy épp a faxszámot.