(Forrás: Eurostat)

Egy térképen össze lehet hasonlítani az európai országok árszínvonalát az Eurostat oldalán, amely a háztartások tipikus fogyasztásának árszintjét mutatja. A sárga olcsó, a zöld színek közepes, a kék-lila drága országokat jelöl, a bal oldali skálán láthatjuk ezek jelentését.

A 100-as érték, amely nem létezik, az EU országainak átlagát jelenti. Így az, hogy Magyarország az 50 és a 60-as szint közötti sávban volt 2014-ben (a pontos érték egyébként 53), azt jelenti, hogy nálunk az árak az EU-átlag 53 százalékát teszik ki.

Csak ketten voltak alattunk

Nálunk tehát minden a felébe kerül, mint általában Európában? Nyilván nem, ez egy átlagos fogyasztói kosár ára, hasonló ahhoz, amelyet az infláció számításánál is használnak. Ettől még egyes termékek többet, mások kevesebbet kóstálhatnak.

Nálunk számottevően olcsóbb – világossárga színnel jelölve – egyébként csak Bulgária és az ex-jugoszláv Macedónia volt, Lengyelország, Románia, Szerbia nagyjából a mi szintünkön van, Szlovákia már egy kategóriával feljebb. A fejlett nyugat-európai országokat, mint Németország, Nagy-Britannia, Hollandia stb., egy meglepően széles sávba, a 100 és 150 százalék közötti kategóriába sorolták be.

Sokat számít a devizaárfolyam

Az európai átlag 160 százalékával, a magyar árak háromszorosával a legdrágább Svájc, amiben a frank fokozatos erősödésének is nagy szerepe lehet, bár a januári nagy felértékelődés még nyilván nem is számít bele. (A svájci frank 2007 óta mintegy 62 százalékkal drágult az euróhoz képest, januárra ebből mintegy 15 százalék jutott.)

Ezért olcsóbbodott Magyarország

Az interaktív, tehát alakítható ábra alatt levő tolókával (lásd a cikk végén, vagy itt) lehet az évek között is sétálni, ha ezt megtesszük, az látszik, hogy az utóbbi években Magyarország egyre olcsóbbá vált, 2012-ig még a világoszöld (60-80 százalékos) tartományban járt.

Magyarország olcsósága részben a forint évek óta tartó fokozatos gyengülésének, részben a tavalyi negatív inflációnak, a rezsicsökkentésnek lehet betudható.

Itt tartanak a görögök

Svájc és Norvégia korábban egy szinten voltak, de az alpesi pénz drágulása mellett a norvég deviza jóval kevesebbet mozgott. (Konkrétabban 2008-tól 2012-ig esett, azóta emelkedett, de ma is csak a 2009-es szinten van az euróhoz képest.)

Sok országról lehetne még mesélni, a görögök, spanyolok, portugálok például stabilan az EU-s átlag körül járnak árszínvonalban. De ne felejtsük el, hogy nem ugyanaz a turista fogyasztása, mint a helyi lakosoké. Ha a tengerparton azt érezzük, hogy minden nagyon drága, az nem ugyanaz az ár és termékcsomag, mint a vidéki agrárfalvak vagy a nagyvárosi munkásnegyedek fogyasztásának árai.

Milyen áron vándoroljak ki?

Azoknak is nehéz dolguk van, akik ennek alapján akarják kikövetkeztetni, hogy külföldön keressék-e a boldogulást, vagy sem. Lehet, hogy egy másik országban a bérek két-háromszorosak, de sok esetben az árak is. Kérdés az is, melyik bérből mennyit lehet megtakarítani. Nagy probléma például sok helyen a lakáskérdés, az albérlet. (A németországi helyzetről és a magyar albérletekről szóló videónk itt látható.)