Olyan, mintha minden magyar polgár átlagosan 100 000 forintot kapna vissza a bankrendszertől az elszámolás révén - így lehetne összegezni az elszámolás és forintosítás adatait. Persze az összeget nem minden magyar, hanem csak a hitelfelvevők kapják vissza. A bankrendszer által fizetett 1000 milliárdos teher mellé operációs költségek is adódnak. A Bankszövetség számításai szerint a közvetlen banki költség 10 milliárd, ehhez még több tízmilliárd forint közvetett költség adódik. A foglalkoztatottak 1 százaléka dolgozik a bankszektorban, ráadásul az elszámoláshoz több bank még embereket is vett fel – mondta Kovács Levente.
A rendesen fizető ügyfelek 82 százalékának csökkent a törlesztőrészlete
Kovács Levente szerint jelentős csökkenés az ügyfelek 82 százalékában történt, komolyabb változás nem történt 16 százaléknál, s csak 2 százalék esetében nőtt a törlesztőrészlete. Az átlagos tehercsökkenés 20 százalékos a Bankszövetség számításai szerint – ez a rendesen (határidőben) törlesztőkre vonatkozó számítás – hangsúlyozta a főtitkár. Ebbe a körbe az árfolyamgátba nem belépett, jól fizető ügyfeleket kell érteni. (A tájékoztatón - az újságírói kérdésekből - kiderült, hogy a fő gondot az okozhatta, hogy az emberek a tőketartozás-csökkenést a kiinduló és nem a forintosítás előtti tőketartozáshoz mérik, ez okozhatja a legtöbb problémát.)
Ki, hogyan járt? - 5 ügyfélcsoport
Becsei András, a Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója 5 csoportra sorolta a most elszámolást kapókat.
1. Az árfolyamgátba be nem lépett átlagos ügyfélnél 20-25 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.
2. Az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében fontos figyelembe venni, hogy a januári árfolyamrészlet 180 forintos szinten került meghatározásra – esetükben ez a törlesztési szint marad meg az árfolyamgát végéig. Számukra kedvező, hogy a gyűjtőszámla-tartozások szinte mindenkinél eltűntek – emlékeztetett Becsei András. Az ő esetükben további garanciális elem, hogy a gyűjtőszámla lejárta után sem nőhet a havi törlesztőrészlet összege. Becsei emlékeztetett: a korábbi megállapodás szerint 270 forintos árfolyam felett a kormányzatnak kellett volna fizetnie a teljes mentesített követelésrészt. Becsei megismételte: az árfolyamgátasok jártak a legjobban, hiszen ők már korábban a kedvezményes forint árfolyamon törleszthettek.
3. A csak kamatot fizető ügyfelek esetében – akiknek mostanában jár le a türelmi idő – azért emelkedett a törlesztőrészlet, hogy immár a tőketörlesztést is meg kellett kezdeni – ők 1 százaléknyi ügyfélkört tehetnek ki. A másik 1 százalékot azok az ügyfelek jelentik, akik japán jenben adósodtak él és olyan kedvezményes kamatozású a hitelük, amely az új forinthitelre történő számítás alapján nem adja ki a minimális 1 százalékos kamatfelárat, amit a törvény előír. Ezen ügyfelek esetében nőhet a kamat, ám a törvény értelmében ők azok, akik jogosultak arra, hogy továbbra is devizában maradjanak. Ezt 30 napon belül jelezhetik bankjuknak.
4. A nem fizető ügyfelek esetében az elszámolás során először a késedelmes hátralék csökkentésére fordítódott a visszaírás. Közülük sokan teljes mértékben mentesültek a korábbi késedelmes tartozástól, s így újra „tisztán” indulhatnak. Akiknek fennmaradt tartozásuk, azok esetében is segített az elszámolás – számottevően csökkent a tartozás -, ám számukra további segítséget már egyéb – nem banki -megoldás segíthet. A Bankszövetség ezért a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának emelését szorgalmazza, illetve folyamatosan tárgyal a magáncsőd szabályozásáról. A nem teljesítők harmada bizonyosan kénytelen lesz az Eszközkezelőhöz fordulni, míg másik harmaduk – akik már rendelkeznek jövedelemmel – a magáncsőd intézményét vehetik igénybe, s a Bankszövetség reméli, hogy harmaduk visszatérhet rendesen fizetők közé.
5. Az ötödik kört a fogyasztási hitelesek (személyi- és autóhitelek) képviselik. Náluk törvényi forintosítás nincs, az ő esetükben az elszámolás arra azért jó volt, hogy az árfolyam-megugrásának hatásaitól mentesüljön az ügyfél. A bank az ő esetükben felajánlhatja a forintosítást, ám erre nincs általános feltétel, mint ahogy az is fontos ismérv, hogy nincs kötelező forintosítás, azaz az ügyfélnek el kell fogadnia a bank ajánlatát.
Verseny van, kevés szexi kiváltó ajánlat lesz
Kérdésre válaszolva Becsei elmondta: a hitelkiváltásban ma jelentős verseny van a bankok között, ám a szakértők között megoszlik a vélemény, hogy mennyien válthatnak valójában. A törlesztőrészlet-csökkenésben a legjelentősebb tételt az elszámolás okozta, ráadásul a bankok kamatcsökkentési lehetőségeit jelentősen beszűkítette az, hogy csak mérsékelt (lakáshitelnél 4,5, szabad felhasználású hitelnél 6,5 százalékos) kamatfelárral lehet kiszámolni az új törlesztőrészletet. Ezen kamatszintek mellett 0,2-0,3 százalékos kamatcsökkentésnél nagyobb lehetőség nincs, ez pedig nem okoz olyan szintű kamatcsökkentést, ami a legtöbb devizahitelesnek érdemi – váltásra késztető – törlesztőrészlet-csökkenést okozna.
A forinthitelesek zöménél nem lesz változás
A következő elszámolási kör augusztus 1–szeptember 30. között lesz aktuális: ekkor a forinthitelek elszámolás ideje indul. Becsei ezzel kapcsolatban jó előre arra figyelmeztetett, hogy az ügyfelek zöme ott nullás értesítést kap majd, hiszen ott nem lesz árfolyamrés-elszámolás és a bankok zöme nem is emelt forintkamatot.
Ugyancsak ekkor kapnak értesítést a valódi devizahitelesek. Esetükben ugyan több bank már megcsinálta az elszámolást, ráadásul a forintosítás törvényileg meg is történt. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Becsei – az MNB megkötötte a bankok kezét, azaz ezen ügyfélkör esetében sem lehet az elszámolási értesítőket augusztus 1. előtt kiküldeni.
Azt még nem tudni, hogy miért kellett végrehajtani a kényszerleszállást, csak az biztos, hogy nem támadás miatt. 
