MTI Fotó: Varga György

Zavar a fejekben

Jelentős gondolkodásbeli különbség mutatkozik a nyugdíjas korú lakosság illetve a fiatal felnőttek csoportja között az időskori anyagi biztonság kérdésében – derül ki a KSH Ezüstkor – Időskorúak Magyarországon 2016 című kiadványából. A tradicionálisan már nyugdíjas korú 65-69 éveseknek a felmérések szerint jelentősen nagyobb a pénzigényük, mint fiatalabb társainknak - derül ki az OTP friss összeállításából.

Míg az idősebb generáció szerint már havi nettó 79,5 ezer forintos jövedelemből is épphogy csak meg lehet élni, addig a 19-39 éves korosztály látszólag sokkal optimistább módon gondolkozik a jövőjéről. Véleményük szerint mindössze 57 ezer forint nettó havi jövedelem elégséges lehet a legalapvetőbb szükségleteik pótlására, 101 ezer forintot már átlagos havi járadéknak tekintenének, míg 191,6 ezer forinttal már nagyon elégedettek lennének.

A mostani idősek viszont ebben a kategóriában 40 százalékkal magasabb összeget jelölnek meg, 272 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy nagyon elégedettnek nevezzék magukat a jövedelmükkel.

Nem téma az öngondoskodás - aztán egyszer csak 40 éves lesz az ember

Az OTP Bank egy évvel korábbi, 2016-os Öngondoskodási Indexéből kiderül, hogy a 18-39 évesek átlagosan 50 százaléka nem tudja, hogy lesz-e más jövedelme a nyugdíján kívül azután, hogy befejezte aktív, munkában töltött éveit. Az adat rávilágít, hogy a fiatal felnőtt generáció kevésbé tudatosan tervezi a jövőjét és nem gondoskodik a nyugdíjas kori kiadásai fedezetéről. A megkérdezettek mindössze 65 százaléka tervezi, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog.  A korcsoport átlagosan jelenlegi fizetése 84 százalékát szeretné megkapni nyugdíj formájában és jövedelmének 77 százalékából tudna épphogy csak megélni.

„A fiatalok a jelenre fókuszálnak, ahelyett, hogy a hosszú távú jövőjüket terveznék, így még nem szembesülnek vele, hogy a későbbiekben a megélhetési költségeik növekedhetnek. Az OTP Nyugdíjpénztárhoz újonnan belépők átlagéletkora az elmúlt években 40 év körül alakult, ami rámutat, hogy még mindig van mit fejleszteni a fiatalabb generáció öngondoskodásról alkotott képéről, ahhoz való hozzáállásáról. Ők ugyanis még túl távolinak érzik a nyugdíjas évek eljövetelét, így nem elsődleges kérdés számukra, hogy hogyan is boldogulnak majd ebben az időszakban. Pedig ahhoz, hogy akkor is azt tehessék, amit szeretnének már most szükséges elkezdeniük tervezni és félretenni” – figyelmeztet Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A nyugdíjpénztárak nagyon mennek - mennyit kéne félretenni a nyugdíjas évekre?

Az MNB legfrissebb adatai szerint hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket értek el a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak: a pénztári befektetések reálhozama (tehát az infláció fölötti hozama) az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 3,5 százalékra rúgott, a tavalyi évben pedig megközelítette az 5 százalékot. Itt írtunk az eredményekről >>

Az MNB egyébként azt javasolja: folyamatos kisebb összegű, a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó befizetésekkel alakítsuk ki azt a megtakarítást, amivel kiegészíthetjük az állami nyugdíjat.