|
| (Fotó: Pixabay) |
A német nyugdíjasok bizonyos szempontból elégedettek lehetnek: a jó munkaerő-piaci helyzetnek, a bérnövekedésnek köszönhetően a meghatározott képlet szerint számolt nyugdíjemelés bőven meghaladja az inflációt. Július 1-től a nyugati tartományokban 3,18, keleten pedig 3,91 százalékkal nőtt a nyugdíj. Egy kereken ezer eurós összeg tehát 31,80, illetve 39,10 euróval ugrott meg havonta.
Pedig a bérek csak 2,39, illetve 2,99 százalékkal nőttek. Ám a nyugdíjjárulékok alakulása és a dolgozók és a nyugdíjasok száma (egymáshoz viszonyított aránya) is beleszámít. Ám Németországban mégis sokan félnek az időskori szegénységtől, a nyugdíjhelyzet rosszabbodásától.
Hasonló nyugdíj-emelésekre nem lehet majd mindig számítani, főleg, hogy a gazdasági növekedés lassulására sok jel mutat az utóbbi időben. Nemsokára rengetegen mennek majd nyugdíjba a második világháború utáni gazdasági fellendülésben született népes generációkból. (Idén az 1954-eseken van a sor.) A dolgozók száma csökkenni, a nyugdíjasoké növekedni fog.
A fiatalok mellett áll a kamatmatek
Ezért már régen azt javasolják a szakemberek, hogy aki csak teheti, tegyen félre minél többet nyugdíjas éveire. Hacsak nem akar alaposan engedni életszínvonalából később.
A matematika eredetileg azt mondja, hogy minél előbb, tehát fiatalabb korában kezd el valaki takarékoskodni, annál kevesebbet kell havonta félreraknia. A kamatos kamat-hatás és a hosszabb megtakarítási idő miatt nyugdíjas korára így is elérheti a célját. Ám most arról írnak, hogy ezt igencsak felül kéne vizsgálni.
Több nyugdíjast kell eltartani
Ugyanis minél fiatalabb valaki, és minél később megy nyugdíjba, annál nehezebb helyzetben lehet nyugdíjazása után a nyugdíjkassza. Várhatóan évről évre rosszabbodik majd a nyugdíjasok és a dolgozók közötti arány. Vagyis egyre kevesebb dolgozónak egyre több nyugdíjast kéne eltartania.
Így aztán igaz ugyan, hogy fiatalon ugyanahhoz a nyugdíjba vonuláskori összeghez jóval kevesebb havi megtakarítás is elegendő. Ám egyre magasabb lehet az az összeg, ami nyugodt öregkort biztosít. Így mégis többet kell takarékoskodni.
Csökken a ráta
Németországban a nyugdíjak viszonylag alacsonyak a bérekhez viszonyítva, jelenleg azok 48,3 százalékára rúgnak. (“Helyettesítési ráta.”) Ez a Focus.de által idézett Prognos kutatóintézet becslése szerint 43,2 százalékra csökkenhet az 1975-ben született, és 2042-ben nyugdíjba vonuló korosztálynál. Az 1990-ben születettek csak pedig már 41,9 százalékára számíthatnak a bérüknek a jelenlegi rendszer szerint.
Ezért azt javasolják, hogy egy viszonylag jó életszínvonal – a bér 55 százalékára rúgó nyugdíj – eléréséhez az emberek spóroljanak többet. Méghozzá annál többet, minél fiatalabbak. Az 1960-ban születetteknek 47 ezer eurót kéne a nyugdíjig összespórolni, ez 15,2 millió forint.
Nulla kamat mellett hogyan?
Az 1975-ösöknél ez már 137 ezer euró (44,4 millió forint), tehát majdnem a háromszorosa. Az 1990-es születésűeknek 259 ezer eurót javasolnak tartalékként, ami pedig több mint ötször annyi, mint az 1960-asoké.
De hogyan lehet ezt elérni? Németországban a banki megtakarítások, takarékbetétek kamata szinte nulla, ahogy más, fix kamatú, kockázatmentes eurómegtakarításoké is. (Sőt negatív, mint az államkötvényeké.) Eközben infláció pedig van, legutóbb évi 1,6 százalék volt.
Ki tudja, mi lesz itt
A cikk azután arról beszél, hogy a részvények és az arany hozama hogyan alakult az utóbbi pár évben. Eléggé jól, három év alatt mindkettő közel harminc százalékot hozott (nem évesítve). De hozzáteszik, hogy ehhez magas kockázat társul, a veszteség lehetősége is meglehetősen nagy.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy ember legyen a talpán, aki valóban meg tudja jósolni, mi lesz 30-40, de akárcsak 20 év múlva is. A közgazdászok még 2-3 éven túli alapadatokat sem nagyon mernek megjósolni, mint az inflációra, a kamatokra vagy a gazdasági növekedésre.
Fizetni a nyugdíjas évekért?
Európában a nyugdíjakkal azért is lehet még bármi, mert a politikusok megválasztásuk érdekében a rendszerhez is hozzányúlnak olykor-olykor. Lehet, hogy a költségvetésből pótolják ki inkább a nyugdíjakat. De ezt biztosra venni persze nem lehet, így a spórolás mindenképp jó tanács.
A nyugdíjasok szokásai is változnak. A Süddeutsche Zeitung például arról ír, hogy egyre többen fizetnek azért, hogy korábban nyugdíjba vonulhassanak. A szabályok szerint már ötven évesen is nyugdíjba lehet vonulni Németországban, ha valaki beéri alacsonyabb nyugdíjjal. Vagy, befizet egy járulék-különbözetet a nyugdíjkasszába.
Semmiképp se később
Az utóbbi eléggé drága dolog, ezért a magas keresetűek szokták választani. Tavaly már 207 millió euró folyt be így a német nyugdíjkasszába, egy 2017 közepi törvénymódosítás miatt már a nyolcszorosa annak, mint 2015-ben. Sokan azt szeretnék elkerülni, hogy majd csak 67 évesen mehessenek nyugdíjba – ezt a nyugdíjkorhatárt 2030-ban vezetik be.
