Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi évértékelő előadásában bejelentette, hogya kormány milyen intézkedésekkel próbál javítani a demográfiai helyzeten. A cél, hogy a nők minél hamarabb és minél több gyermeket szüljenek: ennek érdekében többféle pénzügyi támogatást indítanak el, vagy bővítenek ki.
Megnéztük, hogy amennyiben sikerülne nagyobb számban meggyőzni a hölgyeket a gyermekvállalásról, az milyen társadalmi, gazdasági hatással járna. Nyilván a részletek ismeretében lehet mélyebb elemzést végezni, de a rendelkezésre álló információk alapján is le lehet vonni bizonyos következtetéseket.
Lássuk, mekkora kört is érintenek a kormány döntései. A legfrissebb elérhető adatok szerint a munkaerőpiacon 993 ezer 25 és 40 év közötti nő dolgozik. Noha arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, hogy közülük hányan családanyák, illetve gyerektelenek, egy egyszerű becsléssel kideríthető, milyen hatása lenne annak, ha az érintett nők hirtelen, tömegesen adnák gyerekvállalásra a fejüket a bejelentett intézkedések hatására.
A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzusa szerint a 25 és 35 év közöttiek 56, a 35-44 év közöttiek 20 százalékának nincs még gyermeke. Vagyis, ha feltételezzük, hogy ez az arány a foglalkoztatottakra vetítve is helytálló, akkor a dolgozó nők körében 377 ezren vannak gyermektelenek és 40 évnél fiatalabbak. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám 8,4 százalékának felel meg.
Abban az extrém esetben, ha a bejelentett akcióterv nagyon jól sülne el és az érintett nők nagy számban döntenének a gyermekvállalás mellett, a munkaadóknak és a vállalati szektornak jókora fejtörést okozhatna az új helyzet, az így kieső munkaerő pótlása. Már csak azért is, mert jelenleg is a munkaerőhiány jelenti a piac egyik legsúlyosabb gondja. (A munkaerőben meglévő tartalék ugyan számszakilag elégséges lenne a kereslet kielégítésére, de a szakmai kompetenciák és a gyakorlat hiánya a régóta munka nélkül élők esetében megnehezíti a foglalkoztatást.)
Statisztikailag ugyanakkor a kormánynak még ebben a helyzetben sem kellene aggódnia, hiszen egy ilyen demográfiai robbanás a statisztikán nem hagyna nyomot. A kismamák a piac inaktív csoportjába tartoznak, így pedig nem növekedne a munkanélküliség azzal, hogy a foglalkoztatottak köréből kikerülnek. Ugyanakkor a bejelentett akcióterv munkaerőpiaci lába rettentően hiányzik. Bár a beígért támogatások jelentősek, a mindennapokhoz is szükséges anyagi fedezet nem látszik, azt a szülési szabadságra vonuló nő csökkentett jövedelme nem biztos, hogy megfelelően tudja fedezni. Illetve többen lehetnek olyanok is, akik egy bizonyos idő eltelte után a gyermek mellett is vállalnának munkát. Erre lehetőséget adna, hogy a nagyszülők is elmehetnének gyedre, de ettől még a gyermekükkel inkább maradni akaró fiatal anyák foglalkoztatására más megoldást kell találni. Ezt pedig a jelenlegi munkaerőpiac nem támogatja: hiányzik a részmunka, a távmunka nagyobb fokú kormányzati ösztönzése.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint a 7 pontos akcióterv teljesülése esetén egy 3 gyermekes család összesen 37,5 millió, míg egy 2 gyermekes 22 millió forint támogatást kaphat az államtól – ahogy a kormányfő fogalmazott – az életkezdéshez és az otthonteremtéshez. Ez a 3 gyermekeseknél úgy jön ki, hogy új és immár használt lakásra is kaphatnak 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), valamint 15 millió forintért igényelhető kamattámogatott hitelt, ezt fejeli meg az újabb 10 milliós kedvezményes kölcsön, bár a miniszterelnök azt nem részletezte, hogy azt milyen célra lehet felvenni. Az így kijövő 35 millióhoz járna még 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás autóvásárláshoz. Érdemes még hozzácsapni az összeghez azt a 4 millió forintot a három gyermekesek esetében, amit a jelzáloghitelből lehet törleszteni állami támogatással. Mindezek a 377 ezer potenciális alannyal számolva horribilis, 11 ezer milliárd forintot meghaladó összeget jelentenének, amennyiben minden szóba jöhető nő maximálisan élne a lehetőséggel, és közülük - becslésünk alapján - 200 ezren két gyermekig jutnának el, míg 177 ezren három gyermeket vállalnának.
(mfor.hu)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
