Vegyes eredményekkel járnak Németországnak a hamis hírekkel, álhírekkel (fake news) kapcsolatos erőfeszítései a Politico nevű híres internetes lap szerint. A szeptemberben (24-én) esedékes választások közeledtével a német kormány a többi országnál szerteágazóbb erőfeszítéseket tesz az álhírek visszaszorítása érdekében, nehogy a választásokat mások befolyásolni tudják. (Ahogy valószínűleg az USA-ban történt.) Nyomást gyakorolnak az internetes vállalkozásokra, hogy jobban ellenőrizzék oldalaikat.
Bő két hete a német parlament, a Bundestag elfogadott egy törvényt, amit gyűlöletbeszéd-törvénynek is becéznek. Ez 50 millió euróig terjedő büntetéssel fenyegeti azokat a közösségimédia-szolgáltatókat, amelyek ismétlődően nem távolítják el elég gyorsan a gyűlöletkeltésre alkalmas vagy fals információkat hordozó tartalmakat.
Kitartó lassúságért nagy bünti
Tehát nem egyetlen ilyen esetért lehet ekkora büntetést kapni, hanem ha a zavar huzamosabb ideig fennáll. Általában 24 órán belül, bizonyos komplikált esetekben egy hét alatt, ahogy a Deutsche Welle leírta. Vannak egyszerű esetek, például ha erőszakos cselekményről készült videó kerül ki az oldalra. De vannak komplikáltak is, mint például egy, Erdogan török elnököt gúnyoló tévéadás, amely diplomáciai bonyodalmakat okozott és a bíróságok elé is eljutott.
Ezzel a törvénnyel Németország sokak szerint úttörő szerepet vállat az interneten a rendcsinálásban, mások szerint viszont a cenzúrában jeleskedik. A vita a törvény június végi elfogadása óta is folytatódik.
Akik rosszul lettek a Facebook-tól
„Ma vannak hamis weboldalak, robotok, trollok… szembe kell szállnunk ezzel a jelenséggel, és ha szükséges, szabályoznunk kell” – idézik Angela Merkel kancellárt. A vita középpontjában leggyakrabban a Facebook áll. A cég létrehozott egy olyan rendszert, amellyel újságírók ellenőrizni tudják a hírek valódiságát a Facebook-on. Ehhez azonban két, egymástól független újságíró-csoport kellene, és egyelőre csak egy van, így nem működik.
A Facebook Németországban fenntartott hírtörlő központjába a napokban engedtek be először újságírókat. Egy tudósítás szerint sok dolgozó először rosszul lesz, amikor például lefejezést bemutató videóval, gyermekpornóval vagy állatkínzással találkozik. A példák alapján úgy tűnik, az ilyen tartalom-ellenőrző központokra nagy szükség van.
Nem könyv, fekete doboz
A Facebook ugyanakkor lényeges kérdéseket hagyott nyitva az újságírók látogatása során. Például hogy milyen elvek szerint történik pontosan a hírek törlése, hány munkatársa foglalkozik ezzel Németországban, vagy hogy mi fog megváltozni az új német törvény elfogadásával.
Egy német újságíró-szervezet „Echtjetzt” (kb. „ez most igaz?”) című oldalán szorgalmas álhír-irtást végez. Névvel megörökítik azokat is, akik horogkereszttől mások halálát kívánó megjegyzésekig mindenféle embertelen, aljas vagy törvénytelen bejegyzésekre ragadtatják magukat-
A francia választások előtt írtuk: Emmanuel Macron elnökjelölt szerint az orosz kormány beleavatkozik a franciaországi választásba, ellenfele, Marine Le Pen oldalán. Nemrég egy magyar állami kutatóintézet azt állapította meg, hogy Oroszország manipulálja a Magyarországgal kapcsolatos híreket is.
További cikk a témában: 9 trükk, amelyekkel már többször manipulálhattak téged
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
