|
| (Fotó: Pixabay) |
A múlt héten vita alakult ki Németországban a nyugdíjak adóztatásával kapcsolatban, miután közzétették, hogy az ország 4,4 millió nyugdíjasa – a nyugdíjasoknak csak egy része – 33 milliárd eurónyi jövedelemadót fizet ki évente. A Die Welt szerint a személyi jövedelemadó bevételeinek majdnem tizede a nyugdíjasoktól érkezett, ugyanakkor a teljes szövetségi költségvetés 27,5 százaléka ment a nyugdíjkasszába. Konkrétan 356 milliárd euróból 97 milliárd euró folyik ebbe az alapba.
Ez derült ki egy képviselői kérdésre a Szövetségi Pénzügyminisztérium által adott válaszból. A lap szerint 2005 óta fokozatosan egyre több nyugdíjas esik az adóköteles kategóriába. Igaz, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak egyre több, nyugdíj-előtakarékosságra fordított összeget írhattak le az adójukból kedvezmények formájában.
Ugyanakkor az említett 4,4 millió, adózásra kötelezett nyugdíjas közül csak 600 ezer olyan volt, akinek kizárólag nyugdíjakból származott a jövedelme. A többieknek más bevételei is voltak, például ingatlan bérbeadásából. A nyugdíjasok teljes létszáma az országban egyébként közel 21 millió fő, nagy részük tehát nem adózik.
Gazdagodnak vagy kivéreztetik őket?
A német sajtó egy része erre reagálva alaposan felháborodott, hogy a nyugdíjasokat mennyire megadóztatják. A vérmesebbek egyenesen a nyugdíjasok megkopasztásáról, kivéreztetéséről beszéltek. A baloldalinak számító Der Spiegel viszont másként közelítette meg a kérdést, és ugyanezt a hírt először “Németország nyugdíjasai egyre gazdagabbak lesznek” címmel jelentette meg. (Később ezt egy semlegesebb verzióra cserélték.)
Az állami, a lakossági kötelező televíziós díjakból finanszírozott Tagesschau.de rámutatott, hogy a felháborodást keltett adatok valójában 2014-esek, a statisztika valamiért ennyire lassan követi az eseményeket. Abban az évben még csak 260 milliárd euró folyt be személyi jövedelemadóból, ez azóta emelkedett. A nyugdíjasoktól származó adóbevétel mindenesetre szerintük is évről évre nagyobb volt.
Negyedmillió forintig adómentes
Azok a nyugdíjasok, akiknek más jövedelmük is volt 2014-ben a nyugdíjon felül, 5430 euró (mintegy 1,75 millió forint) adót fizettek meg átlagosan éves szinten. Akik viszont csak a nyugdíjból éltek, és mégis adót fizettek, átlagosan mindössze 136 eurót (44 ezert forintot) kellett kiperkálniuk. “Valójában azok a nyugdíjasok, akik az adózás alá esnek, tőkejövedelmek, ingatlan-bérleti díjak vagy üzemi nyugdíjak (Betriebsrente) után kell azt fizessék” – írja a Tagesschau.
Az adómentes sáv teteje a németeknél egyébként 2018-ban 9000, 2019-ben 9168 euró (2,95 millió forint) évente. (Mintegy 246 ezer forint havonta.) Ez házaspároknál pontosan a duplája, 18 336 euró. Ami azért fontos, mert sok nő jóval kevesebb nyugdíjat kap, mint a férfiak, főleg Nyugat-Németországban. Ott ugyanis a korábbi évtizedekben szokás volt, hogy számos nő nem vagy keveset dolgozott, inkább gyereket nevelt.
Nyugdíjemelés miatt többen adóznak
Már eldőlt, hogy július 1-től Nyugat-Németországban 3,18, keleten 3,91 százalékkal emelkedik majd a nyugdíjak összege. Emiatt a Szövetségi Pénzügyminisztérium szerint 48 ezer újabb nyugdíjas – vagy inkább egyéb jövedelmei mellett nyugdíjat is kapó polgár – esik majd az adóköteles sávba. De, amint hozzáteszik, korábban a mostani nyugdíj alapját képező nyugdíjjárulékok, nyugdíjcélú megtakarítások nem adóztak. “Egyszer meg kell fizetni minden jövedelemre az adót” – idéztek egy társadalombiztosítási szakértőt.
A nyugdíjkérdés persze nagyon fontos a német politikusok számára is. Ma minden harmadik választópolgár 60 év feletti az országban.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
