Ingyenes a kéményseprés
Ingyenes lesz a kötelező kéményellenőrzés és -tisztítás a lakosságnak, ennek költségeit az állam állja. A kéményseprés magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kerül. A BM szerint az átalakításra azért volt szükség, mert a kéményseprési díjak a feladatot ellátó magáncégek miatt a többszörösére növekedtek. Továbbá rendkívül nagy különbségek alakultak ki a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában.
A kéményseprők szerint veszélyes, hogy a gázkémények ellenőrzésének gyakoriságát egyről két évre növelték: nő a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzekből fakadó lakástüzek száma.
Az elektronikus aláírás olyan, mint ha papírra szignóznánk
Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz a július elsején hatályba lépő új szabályozás szerint. A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során az ügyfelek számára egy elektronikus eszközre, úgynevezett aláíró padra telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, amelyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak.
Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikus információival (sebesség, nyomóerő) együtt tárolják az elektronikus dokumentumot, így lehetőség nyílik arra, hogy egy adott embernek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs, úgynevezett aláíró kártya nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot létrehozni, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként kötelesek elfogadni.
A gyakorlatban már számos esetben lehet találkozni az elektronikus aláírásnak ezzel a formájával, például csomagküldő szolgáltatók vagy telekommunikációs cégeknél.
Dolgozz nyáron az önkormányzatnak!
Pénteken indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nyári diákmunka-programot, amely augusztus 31-ig tart. A program keretében a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok kaphatnak a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget. Azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik július 1-jén már betöltötték a 16. életévüket, augusztus 31-én pedig még nem múltak el 25 évesek . A Nyári diákmunka-program keretösszege 1,9 milliárd forint, amely révén több mint 9000 diák foglalkoztatása valósulhatna meg, ha mindenki 2 hónapos szerződést kötne.---- Többet keresnek a köztisztviselők, új egyetem indul ----
Többet keresnek az állami tisztviselők
Július elsején lép életbe az állami tisztviselőkre vonatkozó új illetményrendszer. 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége változik, miközben a fizetések 30-50 százalékkal emelkednek, elsősorban azoknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel.
A változtatás értelmében az állami tisztviselők fizetése nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, amelytől "eltéríthették" a munkavállalót, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között állapítják meg azt.
Új egyetem indul MNB-s hátszéllel
A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával júliustól négy karral kezdi meg működését az új alkalmazott tudományok egyeteme Kecskeméten és Szolnokon. A Pallasz Athéné Egyetem keretei között a Kecskeméti Főiskola jelenlegi három kara a profilt pontosabban kifejező elnevezésekkel folytatja a munkát. Így lesz GAMF műszaki és informatikai kar, kertészeti és vidékfejlesztési kar, valamint pedagógusképző kar. A Szolnoki Főiskola három tanszékéből létrejövő gazdálkodási karral csatlakozik az új intézményhez.---- Rengeteg kis változás az adóügyekben ----
Adóügyek
Megbízható és kockázatos adózók
A megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.
Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez nem szükséges legalább 3 év működés.
A módosítás szerint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akiknek az esetében az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény 70 százalékát.
Újfajta ellenőrzés
Július 1-jétől új adóhatósági ellenőrzési formát vezetnek be, ennek célja, hogy megállapítsák, a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és ha igen, a feltételes adómegállapítás kötelező erővel bír-e az adóhatóságra. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okiratok bemutatását kérheti, melyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése alátámasztja a tényállás megvalósulását.
A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett adó feltételes megállapításáról szóló határozatoknál az adózó maga is kezdeményezheti az eljárás megindítását.
További évközi változás, hogy az IFRS szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét.
Önellenőrzés
Az adózóknak július 1-jétől az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is lehetőségük nyílik arra, hogy jogerős bírósági döntés alapján, adókötelezettségük rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszakra vonatkozóan is önellenőrzést nyújtsanak be, melynek alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőrzést végezhet. Ellenőrzéssel már lezárt időszak esetén az adózó kérésére ismételt ellenőrzés keretében korrigálni lehet az érintett adókötelezettséget.
Társasági adó
A társasági adózásban is lesznek július 1-jétől változások, a jogdíj fogalmának újrafogalmazásával jelentősen szűkül a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény, e körbe alapvetően csak a szabadalmakból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül. A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíj-eredmény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenysége alapján hozta létre az adózó.
A saját k+f tvékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb 30 százalékáig a kapcsolt vállalkozástól megrendelt k+f szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke figyelembe vehető. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2016. június 30-ig állományba vett immateriális jószágok esetében az adózó még a módosítást megelőző szabályok szerint járhat el.
Az a módosítás, mely szerint negatív társasági adóalap esetén, a k+f tevékenységre tekintettel érvényesített adóalap-csökkentő tétel összegének 9,5 százaléka szociális hozzájárulási adókedvezményként érvényesíthető, amennyiben a társaság összes bevételének 40 százaléka k+f tevékenységből származik, legalább egy gyakorlóhelyet biztosít, továbbá a kutató-fejlesztők átlagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 10 százalékkal csökkent, már a módosító törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépett. Az ismertetettek szerint érvényesített adóalap-csökkentő tétel 50 százaléka már felhasznált elhatárolt veszteségnek minősül.
Helyi adók
A helyi adókat érinti, hogy július 1-jétől szűkül a jogdíj fogalma, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni (2017. január 1-jétől). A jogdíj-meghatározás tekintetében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2021. június 30-ig lezáruló adóévben meghatározott esetekben a korábbi szabályozást lehessen alkalmazni.
Egyszerűsített részletfizetés
Több mint félmillió magánszemély élhet 2016. július 1-jétől az egyszerűsített részletfizetés lehetőségével; akinek legfeljebb 200 ezer forint adótartozása van, az évente egyszer 6 havi pótlékmentes részletben törleszthet, amennyiben ezt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az ingyenesen benyújtható kérelemben lényegében két adatot kell feltüntetni: az adóazonosító jelet, illetve azt, hogy hány havi részletben törlesztene a magánszemély. A kérelemről a NAV határoz, gyakorlatilag a kérelmet önti okirati formába.
A testület Volodimir Zelenszkij béketerve mellett kívánt állást foglalni, de a magyar vétó miatt ez nem sikerült. A többi béketerv belefoglalását a dokumentumba a testület elutasította. 
