A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-ban indította az adóelkerüléssel, agresszív adótervezéssel szemben az ún. BEPS projektjét, amelynek célja az adóalapcsökkentő és profitátcsoportosító gyakorlatok felszámolása. Az OECD adóelkerülés elleni projektjének egyik leghatékonyabb eszközéhez csatlakozott hazánk. Ez egy olyan multilaterális megállapodás, amely alapján a részes államok adóhivatalai meghatározott multinacionális vállalatcsoportok egyes adatait évente automatikusan megosztják egymással.
Összedobják az államok, amit a multikról tudnak
Az eddig 50 állam által aláírt megállapodás biztosítja a transzferárazással kapcsolatos országonkénti jelentések adóhatóságok közötti cseréjét. A jelentéstétel azokat a multinacionális vállalatcsoportokat érinti, amelyek csoportszintű éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. Az adatoknak köszönhetően - melyek többek között tartalmazzák a munkavállalók számát, a bevételt, a nyereségadót, a globális szintű jövedelemallokációt - az adóhivatalok fel tudják mérni a szokásos piaci ár megállapításával, az adóalapcsökkentéssel és profitátcsoportosítással kapcsolatos kockázatokat, és fel tudják tárni a saját költségvetésüket megillető közteher nagyságát - írja az NGM.
Tudni fogják, hol érdemes kopogtatni
A beérkező adatokkal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzői még pontosabban ki tudják szűrni, hogy melyik multicégnél érdemes vizsgálódni. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek és a transzferárakra vonatkozó ellenőrzések eredményesek, ezt igazolja a statisztika is. Csak 2015-ben 850 ellenőrzés fejeződött be, ezek 89%-a tárt fel hiányosságot. A revízió eredménye: 40 milliárd forint nettó adókülönbözet - emlékeztet az NGM. Így a jövőben a transzferárakkal trükközők nemcsak a hatékony ellenőrzéssel, hanem azzal is számolhatnak, hogy a megállapodásnak köszönhetően naprakész és pontos adatai lesznek a multicég minden egyes leányvállalatáról a NAV-nak.
A megállapodást még az Országgyűlésnek ratifikálnia kell, amely várhatóan 2017. elején megtörténik, így már az idei, 2016-os évet érinti a jelentéstételi kötelezettség.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
