|
| A Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn – DBU) utcai homlokzatának részlete Szekszárdon MTI Fotó: Kiss Dániel |
Nem kell már sci-fi regényeket felütni ahhoz, hogy félig-meddig automatizált, vagy épp intelligens megoldásokkal találkozzunk a városokban. Szaúd-Arábiában épp a modern technológiára alapozva egy intelligens, és teljesen megújuló energiával működő városállamot készülnek felhúzni az egyiptomi-jordán határon: ez lesz Neom. Nem kell azonban a semmiből új városokat teremteni ahhoz, hogy élvezzük az intelligens megoldásokat. A Marketwatch cikkéből kiderül, hogyan is érhető el mindez – és hogy miért jó ez nekünk.
Mérni, ami mérhető
A mesterséges intelligencia egyik lehetséges felhasználási módja az okos városokban a különböző adatok begyűjtésében rejlik, valamint azok felhasználásában rejlik. Mint ahogy arról már korábban írtunk, a következő évtized egyik hívószava a Big Data lesz – vagyis az, hogy miképpen tudjuk hasznosítani az okos eszközök által előállított töménytelen információmennyiséget. A különböző szenzorokból, kamerákból és mérőeszközökből befolyó adatok segítségével nem csak a város fogyasztását és károsanyag-kibocsátását tarthatjuk szemmel, hanem a mesterséges intelligencia segítségével egy egész sor szolgáltatást is rá lehet húzni az okos város működésére.
Azzal ugyanis, hogy monitorozzuk a különböző járművek (akár vezető nélküliek is) és emberek mozgását egy városon belül, felszerelhetünk egy települést parkolóhely-figyelő alkalmazással, vagy épp a városban működő kereskedők kaphatnak tisztább képet a vásárlóik demográfiai összetételéről, és így adott esetben ennek megfelelően alakíthatják a hirdetéseiket, árukínálatukat is. Ráadásul azzal, hogy nyomon követjük a járművek mozgását, alternatív útvonalat javasolhatunk az autósoknak – így minimalizálhatóvá válnak a forgalmi dugók. Erre ma már jó példa a magyar fejlesztésű Waze is. Mindemellett ezzel az utak is biztonságossá tehetők, így a jövőben gyakorlatilag nullára lesz redukálható a gyalogos-, biciklis- és autóbalesetek száma.
Mi lesz a személyes jogaimmal?
Valóban, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése komoly jogi aggályokat vet fel, amelyet jelenleg a világ országainak egyesével kell lokális és együtt kell globális szinten megoldaniuk. Jelenleg mintegy 500 millió utcai kamera streamel videót a hét minden napján, 24 órában, sok esetben HD minőségben (vagy fog, hamarosan, ahogy a kamerákat jobbakra cserélik). A szakértő szerint ez a szám a következő négy évben eléri majd az egymilliárdot.
Egy mesterséges intelligencia bevezetése itt is segítséget nyújthat. Egy jól megírt algoritmus például még azelőtt titkosíthatja a begyűjtött adatokat, hogy azok egyáltalán elhagynák a szenzort (kamerát vagy egyéb eszközt), és elküldenék a pakkot az adatközpontba. Egy másik lehetőség egyenesen a streamelés szükségességét írná felül, ugyanis csak azokat a helyzeteket rögzítené és küldené tovább a megfelelő szerveknek, ami releváns – az algoritmus például képes lenne megkülönböztetni egy rablás körülményeit egy hétköznapi tömegjelenettől.
|
Veszélyben a saját lakásunkban – áldás vagy átok az okos otthon? Ma már alig tudunk lépni az elektronikai piacon anélkül, hogy ne botlanánk valamilyen, az otthonunkat felokosító kütyübe. Ezeket a hangvezérelt eszközöket ráadásul könnyű irányítani, hiszen elég csak odaszólni nekik, és már kapcsolják is a lámpát, a sütőt, leengedik a redőnyt, vagy bekapcsolják a fűtést. Kényelmes és praktikus – egészen addig, amíg valaki illetéktelen nem használja ellenünk a saját otthonunkat. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>> |
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
