Darabokra hullana a hús a foszfát nélkül
Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott foszfátot a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhús-gyártásban, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Betiltásával összeomlana a dönerhús-gyártás - mondta a Bildnek Renate Sommer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik EP-képviselője.
| A Magyarországon döner kebapként is ismert szendvicsre egész iparág épült, amely törökök - illetve török bevándorlók - ellenőrzése alatt áll. A dönerrel foglalkozó európai török cégeknek külön érdekképviseletük is van, a berlini székhelyű ATDID. |
Az egészségpolitikára szakosodott képviselő pánikkeltéssel vádolta a Zöldeket és a szocialistákat, és rámutatott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz. A politikus szerint az emberek a dönerfogyasztás révén egy év alatt legfeljebb annyi foszfátot visznek be szervezetükbe, mint amennyit másfél liter kóla elfogyasztásával.
Az EP más húskészítmények esetében 2014 óta engedélyezi a foszfát használatát, ami az jelenti, hogy az uniós parlament diszkriminálja a dönert.
|
A dönerről A nyárson sült hússal töltött szendvicset a hagyomány szerint egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában 1972-ben. A hús mellett akkor még csak hagyma és saláta volt a zsömlében, de az új fejlesztés így is óriási sikert aratott, és végül a másik klasszikus berlini gyorsételnél, a curryvel és paradicsomszósszal ízesített kolbásznál - a currywurstnál - is nagyobb karriert futott be. Az EU-ban naponta 500 tonna dönerhúst értékesítenek, és ennek 80 százalékát Németországban állítják elő. Az ágazat 110 ezer embernek ad munkát. |
