A fogyasztók és vállalkozások közötti, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő viták rendezését szolgálja a február 15-től elérhető uniós békéltető honlap, amelynek kezelésében Magyarországon a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Budapesti Békéltető Testület segít.
A honlap megoldást kínál minden olyan ügy rendezésére, amelyet online megrendelés előzött meg - hívta fel a figyelmet a békéltető testület hétfőn.
A közlemény szerint az Európai Bizottság által közzétett 2015-ös jelentés alapján az online kereskedelem az unióban minimum 230 milliárd eurós forgalmat ért el 2014-ben. A fogyasztók azonban még mindig idegenkednek a külföldi tagállamokból történő vásárlástól. Magyarországon a megkérdezettek egyharmada vásárolt internetről belföldön 2014-ben, de csak alig 10 százalék egy másik tagállam webáruházából.
Ráadásul, ahogy az múltkori cikkünkből is kiderül, rengeteg embert vernek át még mindig a csaló webáruházak.
Óriási kiesés
A fogyasztói bizalmatlanság miatt a vásárlók éves szinten összesen mintegy 11,7 milliárd eurótól esnek el, ennyit tudnának spórolni becslések szerint, ha az EU többi országában rendelkezésre álló olcsóbb kínálatot vennék igénybe. Egyebek mellett ezt a bizalmatlanságot kívánja felszámolni az uniós békéltető honlap - közölték.
Akár online adásvételről, vagy hasonló módon igénybe vett, bármilyen egyéb szolgáltatásról van szó, a honlap segít megtalálni azt a békéltető testületet, amely megoldást kínál a céggel fennálló vita rendezésére. Legnagyobb előnye, hogy otthonról, online tartja a kapcsolatot a panaszos a vállalkozással és az eljáró békéltető testülettel, az egész eljárás elektronikusan zajlik, amely a felek számára költségkímélő megoldás - hangsúlyozta a békéltető testület.
Közleményükben hozzátették, Magyarország élen járt az online vitarendezéshez szükséges előírások megalkotásában, már tavaly szeptemberben módosították a fogyasztóvédelmi törvényt. A honlap az EU valamennyi hivatalos nyelvén, közöttük magyarul is elérhető lesz
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
