Vásárlás: a közösségi portálokat nem figyeljük

A hazai fogyasztók nem igazán keresik a különböző márkákat az online közösségi tereken, de ha vásárlásról van szó, az adott termék honlapjára ránéznek - derül ki az Ipsos 23 országban készült és szerkesztőségünkhöz eljuttatott kutatásából.

A fogyasztók nagyobb valószínűséggel látogatják meg egy csomagolt termék (CPG) weboldalát, mint válnak a terméket gyártó márka követőivé a twitteren vagy a Facebook-on, függetlenül attól, hogy milyen termékkategóriáról van szó - derült ki az Ipsos 23 országban elvégzett online felméréséből. A magyarokra még inkább jellemző, hogy bár látogatnak ilyen internetes oldalakat, a közösségi térben kevéssé követik a márkákat.

A 2009 novembere és 2010 januárja között zajló online felmérésben részt vevő magyarok megközelítőleg egynegyede nyilatkozott úgy, hogy a következő három hónap folyamán nagy valószínűséggel felkeresi olyan márka weboldalát, amely csomagolt termékek gyártásával foglalkozik. Ez az arány szinte teljesen megegyezik a globális átlaggal.

Viszont a magyarok rendre feleannyira aktívak az online közösségi térben, mint az átlag netezők a világon, ha ezekről a márkákról van szó. Mindössze a magyarok 5-9%-a nyilatkozott úgy, hogy várhatóan követni fog ilyen márkákat a twitteren a következő három hónapban és 5-8%-a állította, hogy ugyanezt teszi majd a Facebookon. Természetesen a teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarországon nem a Facebook vagy a twitter a leglátogatottabb közösségi oldal, hanem az iWiW (amelyet a gemius Ipsos Audience mérése szerint 2009 év végén - a felmérés idején - a hazai internetezők kétharmada keresett fel rendszeresen).

Annak ellenére, hogy a potenciális vásárlók nagyobb valószínűséggel látogatnak el egy-egy márka weboldalára, mint követik a brandeket egy közösségi oldalon, ezek a céges honlapok kevés lehetőséget adnak fogyasztóik
számára a visszajelzésre. Éppen ezért a fogyasztók elsősorban tájékozódási célból látogatnak el a cégek weboldalára, illetve, hogy értesüljenek a promóciókról, míg a közösségi oldalakat, például a Facebook-ot olyan helynek tartják, ahol elmondhatják a véleményüket és más vásárlókkal kerülhetnek kapcsolatba.

Miközben több vállalat is Facebook csoportokat és twitter fiókokat hozott létre márkái számára, a felmérés azt mutatja, hogy a fogyasztók sokkal nagyobb valószínűséggel keresik fel az adott brand weboldalát. Ez az összefüggés csomagolt termék kategóriájától függetlenül ugyanúgy igaz a vény nélkül kapható gyógyszerekre, mint a szépségápolási szerekre, háztartási termékekre, személyes termékekre, valamint az étel- és italmárkákra.

Ennek az az oka, hogy a fogyasztók eltérő okokból látogatnak meg egy weboldalt, mint lesznek rajongói egy márkának a Facebook-on, vagy kezdik el követni a twitteren.

Ezek az eredmények az Ipsos 2009 novembere és 2010 decembere között folyó felméréséből származnak. A 23 országban zajló felmérés során Magyarországon 1027 18 évnél idősebb válaszadót kérdeztek meg, akik reprezentálják a hazai internetezőket.

Pintér Róbert, az Ipsos Zrt. online stratégiai igazgatója szerint az adatokból az következik, hogy a weboldalak és a közösségi szolgáltatások használata kiegészíti egymást a márkák életében. A fogyasztók az őket érdeklő információkat a weboldalakról gyűjtik be, de ha véleményt szeretnének mondani ezekről a termékekről, akkor a közösségi oldalakhoz fordulnak. Ezért a közösségi oldalak új lehetőséget jelentenek a marketingesek számára, hogy meghallhassák a fogyasztók hangját. A weboldalaknak és a közösségi szolgáltatásoknak tehát egyaránt megvan a szerepük egy brand építésében.

Privátbankár - Zsiborás Gergő