November elején a kormányszóvivő még azt mondta, a kormány akkori ülésén megtárgyalták az új stadion ügyét, akkor még egy 40 ezres arénáról volt szó, ami igény esetén 55 ezresre bővíthető. Gíró-Szász András akkor azt mondta, hogy az UEFA ötcsillagos kategóriájába tartozó komplexumra 35 milliárdot áldoznának. Pontosan azonban akkor sem lehetett tudni, mikor épül fel az új stadion, Gíró-Szász az ezt firtató kérdésre akkor úgy válaszolt, hogy 2011 végétől 2015-ig terjedő időszakban húznák fel a stadiont.
Később a kormányfő beszélt arról, még szintén tavaly, hogy egy 45 ezres aréna "bőségesen elegendő".
|
| A régi és az új Puskás Stadion |
|
Egyetért? Vitatkozna? |
Orbán novemberben még azt mondta, hogy a 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” – mondta négy hónapja.
Az Index emlékeztet rá, hogy az európai szövetség kikötése alapján minimum 60 ezresnek kell lennie annak a stadionnak, ahol Bajnokok Ligája döntőt lehet rendezni, vagyis Budapest is helyet adhatna a kontinens legrangosabb focikupájának döntőjének.
A kormányváltás óta terítéken van több stadionépítési projekt, új arénát kaphat a Ferencváros, melynek elnöke jelenleg a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor. Régóta terezik, a kormányfő ígéretet is tett rá, így új stadion épül Debrecenben. A Loki a hétvégén épp a kormányfő kedvenc csapatát, a bajnok Videotont verte egy potyagóllal.
A KPMG egy tavaly készült tanulmánya szerint a stadionok nyereséges működéséhez elengedhetetlen viszont az arénák kihasználtságának javítása. Míg Magyarországon az átlagos kihasználtsági ráta 30%, Németországban ugyanez az adat 80%, de Norvégiában (67%), Ausztriában (63%), vagy akár Csehországban (46%) és Lengyelországban (46%) is magasabb a magyar átlagnál.
| Stadion | Férőhely | Csapat |
| Nou Camp (Barcelona) | 98 000 | FC Barcelona (tulajdonos is) |
| Wembley (London) | 90 000 | Angol válogatott (a szövetség tulajdonos) |
| Giuseppe Meazza Stadion (Milánó) |
83 000 |
AC Milan/ FC Internazionale (önkormányzati tulajdonban van) |
| Stade de France (Párizs) | 81 000 | Francia foci- és rögbi válogatott (magánkézben van) |
| Signal Iduna Park (Dortmund) | 80 000 | Borussia Dortmund (az önkormányzat a tulajdonos) |
| Santiago Bernabéu (Madrid) | 80 000 | Real Madrid (tulajdonos is) |
| Luzsnyiki Stadion (Moszkva) | 78 000 | Moszkvai klubcsapatok (városi tulajdon) |
| Allainz Arena (München) | 70 000 | FC Bayern München (magánkézben, a csapat csak bérli) |
| Ernst Happel Stadion (Bécs) | 50 000 | Válogatott/nemzetközi kupameccsek (állami tulajdon) |
| Amsterdam Arena (Amszterdam) |
50 000 | Ajax (önkormányzati tulajdon, de csak részben, a klub csak bérli) |
Magyarországon – a piac mérete miatt – kis (kb. 10 ezer néző befogadására alkalmas) és modern stadionok fejlesztését látja célszerűnek, míg néhány közepes méretű (15-20 ezer férőhelyes) stadion fejlesztése lehetővé tenné a nemzetközi mérkőzések lebonyolítását (a Puskás Ferenc Stadion mellett). A sajtóban megjelent hírek szerint Debrecenben és az Üllői úton is közepes méretű stadionok fejlesztését tervezik.
A stadionok tulajdonosi szerkezetét vizsgálva szembetűnő, hogy Európa futballstadionjainak többsége állami tulajdonban van. Ugyanakkor egyre több nagy klub próbál saját stadionban játszani, amely bevételük egyik fő forrása.
Hatalmas a klímaváltozáshoz köthető mínusz. 
