Egy jókora madárral terelgetheti Ukrajna közelebb Putyint a békéhez

Egy modern, két technológiailag és gazdaságilag fejlett, nagy területű és nagy lakossággal bíró ország közti háború hihetetlenül komplex dolog. Végső soron azonban a képlet nagyon egyszerű: ki tud több kárt okozni a másiknak hosszú távon? A frontvonalon is, de legalább ennyire fontos a hátország, a gazdaság támadása, mert mindannak, ami a frontra kerül, érkeznie kell valahonnan.

Az utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy hajlandó-e tűzszünetet, békét kötni Oroszország. És a legtöbb elemzés alapvető válasza az, hogy amíg Vlagyimir Putyin úgy érzi, többet nyer a háború folytatásával, mint a békével, addig bizony nem lesz béke. Amíg Putyin szerint Oroszország több kárt tud okozni Ukrajnának és a Nyugatnak, mint amennyit maga elszenved, addig folytatni fogja a háborút, még ha egyébként borzalmas veszteségeket is szenved az orosz haderő a fronton, és súlyos károkat szenved is el az orosz gazdaság.

Az orosz-ukrán háborúban a hátországot érintő csapások tekintetében eddig egyértelműen Oroszországnál volt az előny. Az orosz haderő már a háború előtt is komoly képességekkel rendelkezett mélységi csapásokra, és az iráni Sahed drónok, valamint orosz továbbfejlesztéseik szintén veszedelmes fegyvert adtak az oroszok kezébe. Az ukránok a saját drónjaikkal a lehetőségeikhez képest lenyűgöző eredményeket értek el, ám hiányzott egy igazán komoly rombolásra képes fegyver az arzenáljukból. A 100-150 kilogramm alatti súlyú robbanófejeket szállítani képes nagy hatótávolságú ukrán drónok ugyan elég komoly fejfájást okoznak az oroszoknak, de sokszor csak látványosan, de nem sok eredménnyel csapódtak be épületek tetejébe, olajtartályok oldalába, a károkat pedig gyorsan ki lehetett javítani.

Nem csoda, hogy annyi szó esett a brit-francia Storm Shadow/SCALP cirkálórakéták mélységi orosz célpontok ellen történő bevetésének engedélyezéséről – de ebből a rendkívül drága, bonyolult és kis számban gyártott/elérhető fegyverből soha nem lett volna elég, hogy egy igazán nagyszabású támadássorozatra fel tudják az ukránok használni. Az Egyesült Államok pedig ezidáig vonakodott erre a célra valóban alkalmas fegyvereket átadni Ukrajnának.

Már repül a Flamingo

Érthető tehát, ha nagy figyelem övezi Ukrajna múlt heti bejelentését, hogy nemcsak elkészült a saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú cirkálórakétájával, de már élesben is kipróbálták azt, sőt a sorozatgyártás is beindult. Az FP-5 Flamingo – mert így hívják az új fegyvert – első látásra mindenképpen megfelelhet a fentebb összegzett elvárásoknak.

Igaz, az ukránok néhány videón és kellően ködös nyilatkozaton, közleményen túl nem ismertették a Flamingo pontos képességeit. Találgatni azonban lehet. A Fire Point fegyvergyártó által készített eszközről a videók alapján például biztosan tudhatjuk, hogy egy indítósínes, vontatható kilövőállásról indulnak, méghozzá egy szilárd üzemanyagú rakétahajtómű rásegítésével érve el nagyjából 100 méteres magasságot, ahol aztán a robotrepülőgép saját sugárhajtóműve veszi át a hajtás feladatát.

A gép ezután – legalábbis a közölt videón – alacsonyabb magasságra ereszkedik, és ott halad a cél felé. A felvételekből az is kiderül, hogy irányításra a Flamingo esetében is (ahogy például az orosz stratégiai bombázók elleni dróntámadásoknál használt kisebb drónoknál is) a nyílt forráskódon alapuló ArduPilot rendszerét használják. Úgy tűnik, élő rádiókapcsolat nincs (vagy nem szükséges) az irányításhoz, az eszköz a betáplált célpontot már önállóan közelíti meg és minden bizonnyal a becsapódás fázisát is önállóan vezérelve hajtja végre. Feltehetően az eszköz műholdas adatokat használ a navigációhoz, de az elektronikus zavarás kikerülésének érdekében inerciális navigációs rendszerrel is fel van szerelve, azaz a műholdas adatok elvesztése esetén is képes lehet követni a kijelölt útvonalat.

Az nem világos, hogy a Flamingo képes-e olyan, még fejlettebb navigációs trükkökre, mint az előre feltöltött digitális térkép alapján a saját érzékelőivel a terep sajátosságait követve, kihasználva repülni, vagy a célterületen mesterséges intelligenciával megtámogatva megkeresni, azonosítani, majd megsemmisíteni a célpontot.

A The War Zone portál vette észre, hogy a Flamingo nagyon-nagyon hasonlóan mutat (ha nem éppenséggel teljesen ugyanolyan), mint egy Egyesült Arab Emírségek-beli cég, a Milanion egyébként szintén FP-5 néven bemutatott modellje. (A cég egyébként korábban szállított az ukrán fegyveres erőknek.)

A Milanion pedig közzé is tett adatokat az FP-5-ről. Természetesen nem biztos, hogy ezek teljesen megegyeznek az FP-5 Flamingo adataival, de feltehetően elég jó közelítést adnak. Ennek alapján tehát az FP-5 jókora eszköz, szárnyfesztávolsága 6 méter, maximális felszállási súlya pedig 6 ezer kilogramm. Ugyan ennek egy jó részét az üzemanyag teheti ki, az FP-5 nagyjából 1000 kilogrammos robbanófejet szállíthat. Akár 5 kilométeres magasságig is fel tud emelkedni, hatótávolsága 3 ezer kilométer, maximális sebessége 950, utazósebessége pedig 850-900 kilométer per óra.

Az adatsorból mindenképpen ki kell emelni a hatótávolságot és a robbanófej méretét. Háromezer kilométer gyakorlatilag azt jelenti, hogy Oroszország teljes európai része elérhető lenne a Flamingo számára. És ugyan mondjuk az orosz stratégiai bombázókat át lehet telepíteni Szibériába – még ha a sok évtizedes gépek nem is köszönik meg a minden Ukrajna elleni bevetés esetén oda-vissza átrepülendő több ezer kilométeres plusztávot –, de lőszerraktárakat, üzemanyaglerakatokat, hadiüzemeket és olajfinomítókat például nem igazán.

Márpedig egy ezer kilogrammos robbanófej igencsak nagy pusztítást képes véghezvinni e célpontokban is. Az eddigi ukrán dróntámadások is sokszor okoztak nagy károkat, de 50, esetleg 100 kilogrammos robbanófejekkel azért nagyon pontos célzás, illetve némi szerencse is kellett, hogy valóban nagy legyen a pusztítás. Egy ezer kilogrammos bomba már képes lehet átütni egy raktárépület vagy üzemcsarnok tetejét, egy eleve gyúlékony anyaggal teli olajfinomítónál pedig tényleg apokaliptikus lehet a rombolás, ha egy ilyen eszköz célba talál.

Lesz belőle elég

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ukránok valóban komoly mennyiségeket terveznek a Flamingóból gyártani, akkor még inkább látható, hogy a robotrepülőgépnek komoly hatása lehet a háborúra. Márpedig a Fire Point már jelenleg is napi egyet készít az eszközből, de ezt októberre napi hétre tervezik emelni. Ez azt jelentené, hogy évi több mint 2500 darab Flamingo készülhetne. Ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy a kétségtelenül félelmetes Storm Shadow-ból az 1997-es első rendelések és 2024 vége között összesen 1400 darabot gyártottak, akkor még inkább értékelni lehet ezt a napi hét darabos kapacitást.

Additional details have been released about Ukraine’s new domestically-produced long-range cruise missile, dubbed the FP-5 “Flamingo„ which is manufactured by Fire Point. According to an interview with Chief Technical Officer Iryna Terekh, the “Flamingo” has entered serial… pic.twitter.com/2D5GisrmFP

— OSINTdefender (@sentdefender) August 21, 2025

Kérdés persze, hogy valóban sikerül-e felfuttatni a gyártást, ahogy a finanszírozás is. Egyelőre nem tudjuk, mennyibe is kerül egy Flamingo – nyilván a csúcstechnológiás Storm Shadow-nál jóval olcsóbb, de mondjuk a szintén a Fire Point FP-1-es, nagyjából 1600 kilométer hatótávolságú, 120 kilogrammos robbanófejet szállító, légcsavaros drónhoz képest meg jóval drágább az új eszköz.

Zelenszkij mindenesetre bizakodó.

„A tesztek sikeresek voltak. Eddig ez a legsikeresebb rakétánk – 3 ezer kilométerre repül, és ez fontos. Azt hiszem, nem sokat beszélhetünk róla, amíg nem tudunk több száz rakétát használni. Decemberre már több áll majd rendelkezésre. És december végére vagy január-februárban megkezdődhet a sorozatgyártás”

– mondta az ukrán elnök.

Attól még persze, hogy létezik a Flamingo, sőt akár több száz darab is van belőle, még nem biztos, hogy sikeres lesz valós harci bevetésen. (Elvileg már történt éles bevetés, de hogy mikor, mi ellen és milyen eredménnyel, azt nem tudjuk.) Egy ekkora szerkezetet elméletben könnyen kéne érzékelnie az orosz légvédelemnek, de hát a nagyobb méretű ukrán drónokat sem tudják az oroszok mostanában hatékonyan semlegesíteni. Nagyon úgy tűnik, hogy az ukránok némi tervezéssel és előkészítéssel képesek „folyosókat” nyitni az orosz légvédelmen, és ez a Flamingóknak is kedvezhet – különösen, ha pont az Ukrajna elleni orosz csapásokból okulva több tucat vagy akár több száz drónnal együtt vetik be ezeket, túlterhelve a megmaradt légvédelmi egységeket is.

Nem lehet Szibériából hozni a benzint

De ha tényleg sikereket ér majd el az új eszköz, akkor az komoly problémát jelenthet az oroszoknak, elsősorban az üzemanyagellátás terén. Ahogy Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője írta egy hozzászólásában:

„Az oroszoknál komoly gondot okozna, ha az európai oldalon lévő tucatnyi finomítójuk megsemmisülne. Egyszerűen logisztikailag nem lehet az Urálban lévő, a Távol-Keleten vagy a belarusz finomítókból ellátni az országot és a hadsereget.”

És már most is, a jóval kisebb hatótávolságú és kisebb rombolóerejú fegyverekkel végrehajtott ukrán támadások is elérték azt, hogy a jelentések szerint Oroszországban sok helyen kilométeres sorok állnak üzemanyagért, számos régióban pedig korlátozásokat kellett bevezetni a lakosság részére, hogy a hadsereg ellátása biztosítható legyen.

Az is egyértelmű, hogy mindez Ukrajna nyugati szövetségesei, és elsősorban az Egyesült Államok beleegyezésével, de legalábbis félrenézése mellett zajlik. Eleve nem is nagyon képzelhető el, hogy amerikai hírszerzési adatok nélkül az ukránok végre tudnák hajtani ezeket a támadásokat, de korábban azért érkeztek olyan hírek, hogy Washingtonból „leszóltak” Kijevnek, ha túlságosan ügyesen támadták az orosz energia-infrastruktúrát. Most ennek egyelőre nem látni jelét.

Sőt, Donald Trump nemrég arról beszélt, hogy Ukrajnát eddig nem engedték visszatámadni, márpedig e nélkül nem lehet megnyerni a háborút.

„Nagyon nehéz, ha nem lehetetlen megnyerni egy háborút anélkül, hogy megtámadnánk a megszálló országot. Olyan ez, mint egy nagy sportcsapat, aminek csodálatos védelme van, de nem engedik támadójátékot játszani. Nincs esély a győzelemre. […] Érdekes idők jönnek!!!”

– írta közösségi oldalára az amerikai elnök.

Sokatmondó az is, hogy ugyan Trump elnök egy kézírásos jegyzetben mélyen elítélte a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán csapásokat, azok sem álltak le. Vajon Ukrajna tényleg kockáztatná – hogy a magyar kormány narratíváját idézzük – Magyarország zsarolása kedvéért az Egyesült Államok utóbbi hetekben tapasztalható jóindulatát?

Mindenesetre nehéz nem azt gondolni, hogy ha a „kis” ukrán drónok napokra le tudták kapcsolni a Barátságot, akkor a Flamingók egy-egy támadással is akár hetekre is képesek lehetnek kiiktatni a vezetéket – amennyiben azt Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban is úgy látják jónak.

Kerül más is a tarsolyba

Ráadásul pedig nem a Flamingo az egyetlen új, frissen bejelentett, nagy hatótávolságú támadó fegyvere Ukrajnának.

Az amerikai kormányzat nemrég jóváhagyta a 3350 ERAM (Extended Range Attack Munition) légi indítású rakéta eladását Ukrajnának. A kifejezetten ukrán igényekre kifejlesztett ERAM 450 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és ez ugyan messze elmarad például a Flamingo mögött, de jóval meghaladja az ATACMS rakétarendszer hatótávolságát – ráadásul utóbbiból annyira kezdenek lefogyni az amerikai készletek, hogy egyes hírek szerint fel is függesztették a további szállításokat.

Az ERAM harctéri sikeressége szintén kérdéses – a korábban általunk is nagy várakozással beharangozott GLDBS bombák például gyakorlatilag használhatatlannak bizonyultak az orosz elektronikai zavarórendszerek jelenlétében, és el is tűntek a frontról. Az ERAM állítólag jobban védve lesz a hasonló orosz védelmi rendszerek ellen, de kiderülhet olyan gyengesége, amely jelentősen befolyásolja hatékonyságát.

US approves sale of 3,350 ERAM missiles with a range of up to 450 km to Ukraine – WSJ

Delivery expected in six weeks.
Targets must be coordinated with the Pentagon.

The package costs $850 million, largely financed by European allies. pic.twitter.com/Cv8cMCq92L

— Jürgen Nauditt (@jurgen_nauditt) August 24, 2025

Az ukránok mindezeken túl még a Neptun, eredetileg hajók ellen kifejlesztett – és például a Moszkva cirkálót is elsüllyesztő – cirkálórakéták új, nagyobb hatótávolságú, szárazföldi célpontokra optimalizált változatát is bemutatták. A Hosszú Neptun nevű változat akár ezer kilométerre is elrepül, és egyes források szerint már márciusban sikerrel vetették be egy orosz olajfinomító elleni támadásban. A Neptun új változata ugyan szintén messze elmarad a Flamingo képességei mögött, ám azzal szemben már régi, kipróbált technológiáról van szó, tehát az ukrán haderő pontosan tudhatja, mit és hogyan érdemes vele kezdeni.

Ha néhány hónapon belül valóban havi több száz nagy rombolóerejű és nagy, de legalábbis az eddigieknél nagyobb hatótávolságú fegyvert tud majd bevetni Ukrajna, az mindenképpen hatással lesz a háború erőviszonyaira, és akár valóban el is mozdíthatja az orosz vezetést a tűzszünet irányába – hatékonyabban, mint bármilyen szóbeli rábeszélés, kérlelés vagy fenyegetés.