A görög kötvények hozamai meredeken emelkedtek az elmúlt hetekben, mintegy megelőlegezve azt a politikai megrázkódtatást, ami most újonnan vár az országra. Az athéni kormány az utóbbi időszakban kínkeserves tárgyalásokat folytatott a nép által a pokol tüzére kívánt hitelező Trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap). A hitelezők újonnan több milliárd eurós kiadáscsökkentést követeltek a konzervatív Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányától, aki ezt irracionálisnak nevezte. Alekszisz Ciprasz, radikális baloldali ellenzéki vezér is megszólalt: szerinte Németországnak most nagylelkűnek kellene lennie, és le kellene írnia a görög adósságból, viszonozva az 1953-as londoni konferencián tanúsított görög magatartást. Akkor a háború utáni Németország külső adósságának felét leírták a résztvevő országok, közöttük Görögország is, jelentősen segítve ezzel a német gazdasági növekedés beindulását.
A görög szociális és politikai helyzetet félreismerve végül úgy döntöttek hétfőn az euróövezet pénzügyminiszterei, hogy két hónappal meghosszabbítsák a Görögországnak nyújtott, év végén lejáró mentőprogramot. Ha pedig lezárul a mentőprogram jelenlegi, ötödik felülvizsgálata, akkor Görögország hozzájuthat a következő 1,8 milliárd eurós részlethez a számára elkülönített keretből. Papíron minden rendben is van, hiszen Athén zárhatja az idei évet a legnagyobb elsődleges többlettel az eurózónában, és az elmúlt öt évben Görögország 15 százalékról két százalék alá csökkentette a költségvetés hiányát, sőt jövőre pedig egyensúlyba kerülhet a görög büdzsé.
Politikai bomba robban Athénben
Pár órával a pénzügyminiszterek bejelentése után robbant a politikai bomba a hellén fővárosban. Szamarasz váratlanul bejelentette, hogy már a jövő héten, december 17-én - két hónappal a tervezett forgatókönyv előtt - megtartják a kormány bukását is eredményezhető parlamenti szavazást a köztársasági elnök személyéről.
|
| Antonisz Szamarasz, görög kormányfő |
Amennyiben a 155 fős koalíciós kormány jelöltje nem szerez a függetlenek támogatásával 200 szavazatot a 300 fős törvényhozói táborból, akkor december 23-án egy második fordulóra kerülhet sor. December 29-én akár egy harmadik forduló is lehetséges, ekkor 180 szavazatot, vagyis a szavazatok háromötödét kell megszereznie a jelöltnek a sikerhez.
Amennyiben nem sikerül az államfő-választás, előrehozott parlamenti választások jöhetnek Görögországban, mivel a görög alkotmány szerint az országgyűlést fel kell oszlatni és új választásokat kell kiírni sikertelenség esetén.
Ezt pedig a nyugati hitelezők rémálma, a radikális baloldali Sziriza kényelmesen megnyerheti., hiszen a széles néptömegeknek tökéletesen elege van az öt éve tartó megszorításokból.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Sziriza az első helyen áll, 3%-ot verve az utána következő pártra. Ha pedig átvenné a hatalmat, az földindulást idézne elő a görög és az európai pénzpiacokon. Ciprasz, a Sziriza fiatal vezetője ugyanis a pénzügyi mentőcsomagok teljes felmondását szorgalmazza, de bent szeretné tartani az országot az euró-övezetben!
A nyugatiak kétségbeesését mutatja, hogy a színfalak mögött máris arról tárgyalnak, miként lehetne elindítani egy újabb, 10-12 milliárd eurós elővigyázatossági hitelt. Bár nyíltan senki sem szereti kimondani, ez valójában a harmadik görög mentőcsomag lenne (a 110 és a 130 milliárdos után). A görög 10 éves állampapírhozamok a hírek hatására ma délelőtt 30 bázisponttal, 7,64 százalékra emelkedtek, miközben szintjük hétfőn még másfél hónapos mélyponton, 7,27 százalékon tanyázott.
Káncz Csaba jegyzete
Washington szeretné az ünnepig teljesen tisztázni a békemegállapodás állását. 
