A munkaügyi hatóság vizsgálata tavaly 21 931 munkáltatót és 199 118 munkavállalót érintett. Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a nemzetgazdasági szinten jelentős károkat okozó bejelentés nélküli foglalkoztatás. Az összes főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállaló 14 százalékát teszi ki a feketemunkával érintettek száma.

Az előző évhez képest 2011-ben átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása. Tavaly a feketemunkások 20 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések 14 százaléka az építőiparban volt. Ez 2010-hez mérve csökkenést jelent, amely összefüggésben van a gazdasági válság által sújtott építőipar helyzetével.

A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók "bejelentési kedve" nem változott számottevően. A 2010-ben és 2011-ben is a feketefoglalkoztatás 6 százaléka esett erre az ágazatra. Az ellenőrzési arány 2010-hez képest 1 százalékponttal nőtt.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya az előző évhez képest csekély mértékben, 9 százalékkal csökkent. Ez az ágazat foglalkoztatta 2011-ben a feketemunkások közel 30 százalékát, ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt öltötte a legnagyobb méreteket, megelőzve az építőipart.

A kereskedelmi vállalkozások esetében is kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók számát tekintve. 2010-ben ez az ágazat adta a feketemunkások 5 százalékát, 2011-ben ez az arány 8 százalékra nőtt. Ez azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések 30 százaléka ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható. A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú, 11 százalék volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás.

A munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése, valamint a munkabérrel és annak védelmével összefüggő visszaélések a munkaügyi jogsértések 25-25 százalékát tették ki. Ugyancsak kimagasló a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos jogsértések mértéke, mivel azok megközelítőleg 20 ezer munkavállalót érintettek.

A tavaly feltárt jogsértéseket elkövető 12 595 munkáltató közül 6 434 vállalkozással szemben szabtak ki a munkaügyi felügyelőségek munkaügyi bírságot, összesen 1,2 milliárd forint összegben. A munkaügyi hatóság 2011 július végéig a munkáltatókkal szemben leginkább a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, 1 654 esetben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel, 4 266 alkalommal figyelemfelhívással élt.

A munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 19 938 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a munkavédelmi felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzött munkáltatók csaknem 83 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot.

Az összes munkabaleset 14 százalékkal, 17 295-re csökkent egy év alatt. A halálos munkabalesetek száma 80 volt 2011-ben, ez 16 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.